Porosenko „visszafordíthatatlan” intézkedésekre készül az ukrán nyelv megerősítése érdekében

Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette pénteken Kijevben, hogy az ukrán államnyelv megerősítését célzó, tíz évre szóló program elindításáról készül rendeletet aláírni. Az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint az államfő ezt a 19-ik századi nagy ukrán költő, Tarasz Sevcsenko születésnapjának 204-ik évfordulója alkalmából tartott díjkiosztó ünnepségen jelentette be.

Visszafordíthatatlan intézkedések

Leszögezte, hogy az intézkedéseknek „visszafordíthatatlanoknak kell lenniük”. „Küzdeni az ukrán nyelvért nem pusztán jelszavakkal és a politikai vezetés elé tett követelésekkel kell, hanem ukrán könyvek, újságok vásárlásával, elsősorban ukrán nyelvű honlapok olvasásával, de főként azzal, hogy ezen a nyelven beszélünk” – hangoztatta.

Ukrajna minden állampolgárának tudnia kell ukránul

„Ezzel együtt gondoskodnom kell, és gondoskodni is fogok arról, hogy jogszabályi kezdeményezéseink széles teret hagyjanak jogaik érvényesítésére azoknak az ukrán állampolgároknak, akiknek orosz, krími tatár vagy más az anyanyelve, illetve társalgási nyelve” – tette hozzá. Ígéretet tett arra, hogy az államigazgatási szervek soha sem fognak beavatkozni az emberek magánszférájába, semmiképpen se fogják szabályozni az emberek közötti személyes kommunikáció nyelvét. Leszögezte viszont, hogy Ukrajna minden állampolgárának tudnia kell ukránul. Porosenko saját magát hozta példaként, mondván, hogy húsz évvel ezelőtt, „felnőtt fejjel”, saját akaratából döntött az ukrán nyelvre való átérés mellett.

Az ukrán alkotmánybíróság február 28-án hozott döntésével alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-ben életbe lépett törvényt. Az alkotmánybíróság indokolása szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert a házszabály megsértésével fogadta el a törvényhozás. Az ukrán parlament előtt jelenleg három törvénytervezet van, amely újraszabályozná a nyelvhasználatot az országban. Mindhárom előterjesztés az államnyelv szerepét erősítené, és a korábbihoz képest jelentős mértékben korlátozná a kisebbségi nyelvek használatát.

(MTI)