Őrizetbe vette a rendőrség Nicolas Sarkozyt

Egy több millió eurós líbiai kampányfinanszírozási ügyben őrizetbe vették, és kihallgatják Nicolas Sarkozy volt francia elnököt – jelentették kedden hírügynökségek francia bírósági és rendőrségi forrásokra hivatkozva.

A Le Monde című napilap szerint a vizsgálat tárgyát az a gyanú képezi, hogy Líbiából finanszírozták Sarkozy 2007-es választási kampányát. A lap szerint Sarkozyt beidézte kihallgatásra – most első ízben – a Párizs mellett Nanterre-ben székelő, korrupcióval, pénz- és adóügyi csalásokkal foglalkozó rendőrségi központ, és ott őrizetbe is vették. A politikus ügyvédje egyelőre nem nyilatkozott a kényszerintézkedésről. Sarkozyt 48 órán át tarthatják őrizetben, s ha nem emelnek vádat ellene, akkor szabadlábra kell helyezni.

A nyomozóhatóságokhoz közeli források közölték, hogy ez ügyben kihallgatják a volt államfő egykori közeli szövetségesét, Brice Hortefeux-t is, aki több fontos tisztséget töltött be Sarkozy elnöksége idején.

A Mediapar hírportál úgy tudja, hogy a volt elnök ellen a többi között korrupció, befolyással való üzérkedés, állami pénzek elherdálása és adóelkerülés miatt is vádat emelhetnek.

Először Moammer Kadhafi néhai líbiai vezető egyik fia, Szeif al-Iszlám az EuroNews hírtelevíziónak 2011 márciusában adott interjúban állította azt Sarkozyről, hogy pénzt kapott a líbiai kormánytól. Az interjú után francia oknyomozó újságírók kezdtek el foglalkozni az üggyel, de a francia ügyészség csak 2013-ban kezdte el vizsgálni azt, hogy a Sarkozyt 2007-ben a hatalomra juttató választási kampányát finanszírozták-e Kadhafi titkos pénzalapjaiból. Sarkozy mindig is tagadta ezt, az ügy azonban három évvel később, 2016 novemberében lendületet vett, miután egy francia-libanoni üzletember, Ziad Takieddine a Mediapart oknyomozó portálnak elárulta, hogy ő továbbította a pénzt Párizsba. A francia fegyverszállítási ügyekben sokáig közvetítőként fellépő Takieddine későbbi kihallgatásán megerősítette, hogy 2006-ban és 2007-ben a francia belügyminisztérium épületében három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen 5 millió eurót Nicolas Sarkozynek, aki akkor belügyminiszter volt, illetve kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak. 

A francia hatóságok feltételezése szerint Sarkozy összességében 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől, ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek. Az ügylet ráadásul azért is törvényellenes, mert a törvények tiltják a kampányok külföldi finanszírozását. Idén januárban a francia hatóságok kérésére csalás és pénzmosás gyanújával Nagy-Britanniában őrizetbe vettek egy francia-algériai üzletembert, Alexandre Djouhrit, aki a gyanú szerint kulcsszerepet játszott a törvénytelen ügyletben. 

Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke. Korábban egy másik kampányfinanszírozási ügy miatt már vád alá helyezték. Bíróság elé kell állnia 13 másik emberrel együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt, mert ő és a pártja többet költött el a megengedettnél. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. A volt elnök ellen - aki a jobboldal tavalyelőtti államfőjelölt-állító választásán elszenvedett veresége után visszavonult a politikai élettől - 2016-ban indult eljárás az ügyben. 

Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. Nicolas Sarkozy a második volt államfő, akinek büntetőbíróság el kell állnia az 1958 óta fennálló V. köztársaság történetében. Jacques Chirac szintén volt jobboldali elnököt 2011-ben két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, amiért még Párizs főpolgármestereként a városháza költségvetéséből finanszírozta a pártja munkatársait. 

Nicolas Sarkozynek bonyolult volt a kapcsolata Moammer Kadhafival. Röviddel azután, hogy elnökké választották, meghívta őt franciaországi állami látogatásra, és egy államfőnek kijáró legnagyobb pompával fogadta. Később azonban Sarkozy révén Franciaország állt a líbiai hadsereg elleni NATO-hadjárat élére, amely Kadhafi bukását eredményezte.

(MTI,fotó: MTI/EPA pool/Ian Langsdon)