Az EU szerint nem törvényes a Krím elcsatolása Ukrajnától, így az ottani orosz elnökválasztást sem – szögezte le Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Kijevben.
Az Európai Unió nem fogja elismerni legitimnek az orosz elnökválasztást a Moszkva által törvénytelenül bekebelezett Krím félszigeten – jelentette ki Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Kijevben, Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Az uniós biztos ismételten leszögezte, hogy az EU nem ismeri el törvényesnek a Krím elcsatolását Ukrajnától – így az ottani orosz elnökválasztást sem –, továbbá fenntartja az Oroszországgal szembeni szankciókat. Hozzáfűzte, hogy a büntetőintézkedéseket az unió mindaddig fenntartja, amíg a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltak nem teljesülnek. Szavai szerint folytatódnak az erőfeszítések a normandiai formátumban is, azaz Németország és Franciaország részvételével a válság békés rendezésére annak érdekében, hogy „olyan stabil politikai határozat” szülessen, amelyet minden érintett fél tiszteletben tart, Ukrajna függetlenségének és szuverenitásának megőrzése mellett. Mogherini emellett felszólította Oroszországot, hogy engedjen szabadon mindenkit, akit területén és a megszállt Krímben törvénytelenül tart fogva.
Porosenko a sajtótájékoztatón közölte: megbeszélésükön javasolta, hogy az Európai Bizottság ismét küldjön nagykövetekből álló missziót a Donyec medencébe. Kifejtette: ezáltal az uniós diplomaták közvetlenül szerezhetnek tapasztalatokat a térségben jelenleg uralkodó helyzetről, beleértve azt is, miként teljesíti Oroszország a minszki megállapodások rá eső részét. Emlékeztetett arra, hogy utoljára ilyen uniós küldöttség 2015 szeptemberében járt a Donyec-medencében.
Mogherini az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatásokról szólva kitért arra, hogy Brüsszel kész egymilliárd euró újabb pénzügyi segélyt elkülöníteni. Az unió 2015 óta nyújt pénzügyi segítséget Ukrajnának – emlékeztetett az ukrán Szabadság Rádió tudósításában. Akkor csaknem kétmilliárd euró támogatásról született megállapodás. Ukrajna az első két részletét ennek a csomagnak megkapta, az utolsó, 600 millió eurós részletet viszont nem, mivel Brüsszel úgy ítélte meg, hogy Kijev nem teljesített minden feltételt a megállapodásban foglaltakból. Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint Mogherini közölte, hogy jelenleg zajlanak a konzultációk arról, milyen feltételek mellett folytatja az unió Ukrajna pénzügyi támogatását. Reményét fejezte ki, hogy még az idei év végéig Brüsszel újabb támogatási összeget különít el Ukrajna részére. Az EU-nak viszont fontos, hogy eredményeket lásson a korrupció elleni küzdelemre irányuló ukrán erőfeszítésekben – hangsúlyozta a főképviselő.
Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján Mogherini kiemelte: Brüsszelnek fontos, hogy független korrupcióellenes bíróságot hozzanak létre Ukrajnában, olyan testületet, amely megfelel annak az ajánlásnak, amelyet az Európai Tanács Velencei Bizottsága fogalmazott meg ebben a kérdésben.
(MTI)
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne a háború sújtotta ország számára.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
