Amint a DIICOT közölte: a bevándorlókat arra tanították, hogy tartsák kikapcsolva a mobiltelefonjaikat a határátlépés idején, és ha elfogják őket, akkor a készülékekből a gyári beállítások visszaállítása gombbal töröljenek minden információt. Arra is megtanították őket, hogy miként folyamodjanak menedékért a román hatóságoknál, és mindenképpen kérjenek tolmácsot a hatóságokkal folytatott kommunikációhoz, továbbá használhatatlan információkat közöljenek arról, hogy miként jutottak Romániába. A DIICOT közleménye szerint a temesvári panziókban nem regisztrálták a migránsok adatait. A bevándorlók menedékkérelmének elbírálása alatt aztán akár több alkalommal is megpróbálták átjuttatni őket Magyarországra. A migránsok a szolgáltatásokért fejenként 4-5 ezer eurót fizettek.
A szerdai romániai akciót megelőzően az Európai Unión belüli határokon átívelő szervezett bűnözés felderítésére létrehozott Eurojust két találkozót is szervezett az ügyben eljáró román és német nyomozók számára, és szintén az Eurojust vállalta a szerda hajnali romániai és németországi rajtaütés összehangolását. Az akció keretében Romániában 12 Temes és Arad megyei helyszínen tartottak házkutatást.
Február közepén a Welt am Sonntag című német lap közölt a német rendőrségtől kapott adatok alapján cikket arról, hogy Temesvár lett a balkáni embercsempészet egyik központja. A román határrendészet a beszámolója szerint 2017-ben 5846 határsértőt tartóztatott fel az ország határain: közülük 2840-en illegálisan érkeztek Romániába, 3006-an pedig illegálisán próbálták elhagyni az országot. A közzétett adatok szerint tavaly megháromszorozódott a migrációs nyomás a román határokon, ezen belül a – Romániából kiszökni próbálók által célba vett – magyar (schengeni) határon az előző évinél ötször több határsértőt tartóztattak fel.