A forradalom lányai: iráni nők lázadnak a fejkendő ellen

A 2017 végi tüntetéseken az iráni társadalom kezdetben az ország gazdasági helyzete miatt emelte fel hangját, de hamar elkezdték számon kérni Haszán Roháni elnökön a kampányban ígért reformokat is. Egyértelművé vált, hogy a tavaly újraválasztott elnök népszerűsége rohamosan csökken. Felmérve helyzetét, Roháni meglepő lépést tett egy olyan ügyben, amely régóta megosztja az iráni közvéleményt: nyilvánosságra hozta egy 2014-es, egész országra kiterjedő felmérés eredményét.

A közvélemény-kutatás szerint a lakosság szinte fele (49,8%) úgy gondolja, el kellene törölni a fejkendő (Iránban: ruszari, általánosabb megnevezése: hidzsáb) kötelező viselését. Az egész hajat eltakaró kendőt az 1979-es forradalom óta, azaz majdnem negyven éve viselnie kell Iránban minden nőnek, ha nyilvános helyen mutatkozik. Ezt a gyakorlatot viszont egyre többen utasítják el.

A reformista Roháni a felmérés eredményének ismertetésével szembe ment a keményvonalas igazságszolgáltatással, és teret engedett egy évtizedek óta húzódó belpolitikai vitának. „A törvény és az iszlám szerint is tilos levenni a fejkendőt nyilvános helyen, ezért büntetendő” – jelentette ki az üggyel kapcsolatban Abbász Dzsafar Dolatabádi teheráni ügyész, és figyelmeztetett: „Az ügyészség következetesen tenni fogja kötelességét”.

Ígéretéhez mérten teszi is: az elmúlt időszakban több mint harminc nőt tartóztattak le és zártak börtönbe azért, mert azok nem viseltek hidzsábot az utcán. Ez az igazságszolgáltatás válasza a hónapok óta tartó fejkendő elleni megmozdulások újabb hullámára.

Fejkendő-akciók

A hidzsáb elleni akciók nem számítanak újdonságnak Iránban, már a törvény bevezetésekor is százezrek tüntettek az intézkedés ellen. 1979-ig, az iszlám köztársaság kikiáltásáig ugyanis az iráni nők szinte ugyanúgy öltözködtek, mint nyugati társaik, és szabadon eldönthették, akarnak-e fátylat viselni, vagy sem.

A kötelező kendőviselés elleni tüntetés, Teherán, 1979. március 8.

Iránban 1979-ben győzött az iszlám forradalom, Reza Pahlavi sah amerikai támogatást élvező, a társadalmat – sokszor erőszakkal – modernizálni kivánó rendszere pedig megbukott.

Az új alkotmány a száműzetésből visszahívott Khomeini ajatollahot nevezte ki az iszlám köztársaság legfőbb vezetőjének. Az új rendszer a mérsékelt reformista törekvéseket elnyomta, vége lett a nyugatbarát politikának, és az első intézkedések között volt a vallásos öltözet törvénybe foglalása. Azóta az iszlám köztársaságban kilencéves korától minden lánynak és nőnek viselnie kell a hajukat elfedő kendőt nyilvános helyeken, és csak bő ruhát hordhatnak, ami eltakarja az alakjukat.

Szakértők szerint az elmúlt hetek hidzsáb-tiltakozásai a tavaly év végi tüntetések folytatásává nőhetik ki magukat. Az akciók közül kiemelkedik egy a közösségi médiában szervezett „Fehér szerda” nevű megmozdulás, ami arra bátorítja a nőket, öltözzenek minden szerdán fehérbe, vegyék le a ruszarit és lengessék zászlóként, nyilvános helyeken, tiltakozásuk jeléül. A letartóztatott nők nagy része ebben a mozgalomban vesz részt, legnagyobb nyilvánosságot közülük az „Enghelab utcai lány” kapta, akit a napokban ítéltek két év börtönre.

Az Enghelab utcai lány

A kampány értelmi szerzője egy Amerikában élő iráni újságíró, Masih Alinedzsád. A My Stealthy Freedom (Az én lopakodó szabadságom) nevű Facebook-oldalát már több mint egymillióan követik, ezen keresztül szervezi az újabb és újabb mozgalmakat. 

„2014-ben 3,6 millió nő kapott figyelmeztetést azért, mert nem az előírásoknak megfelelő fejkendőt viselt, ez egy hatóságok által ismertetett szám. Még csak nem is fedetlen fővel jártak az utcán, sok esetben csupán félrecsúszott a kendőjük” – mondta el megkeresésünkre Masih Alinedzsád.

Kifejti: „A Facebook-oldal és a kampány azért pont a fejkendőt célozza meg, mert ez az elnyomás legszembetűnöbb jele Iránban. Nagy a támogatottságunk, mert a társadalom már sokkal nyitottabban gondolkozik, mint 1979-ben. Az iráni nők jól képzettek, tájékozottak, az egyetemisták több mint fele nő, mégis törvény mondja meg, mit vehetnek fel –  ezt nem csak a nők, hanem a férfiak jó része is elítéli. A kényszerítés sosem volt része az iráni kultúrának, '79 előtt is mindenki szabadon eldönthette, mit visel.”

Alinedzsád fontosnak tartja leszögezni: „Nem a fátyolviseléls ellen vagyunk, mi a választás szabadságát támogatjuk. Én nem arra kérem a nőket, hogy ne hordjanak fejkendőt. Csak felületet biztosítok azoknak, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak: ha bárkinek van ellenvetése a kötelező hidzsábviseléssel kapcsolatban, akkor itt helyet talál. Az nem normális, hogy a társadalom egyik fele megmondja a másiknak, mit viselhet”.

Felmerül a kérdés, vajon miért Amerikában, miért nem Iránban kezdte a kampányt? „Iránban csak titokban lehet szabad az ember, ott nem lehet olyan felületet létrehozni, mint külföldön” – mondja az újságíró, aki 19 évesen került először börtönbe, és szabadulása után nem sokkal hagyta el az iszlám köztársaságot.

Masih Alinedzsád

„Masih Alinedzsáddal azért óvatosan” – figyelmeztet egy Teheránban élő iráni nő, akit szintén megkerestünk a hidzsáb-akciókkal kapcsolatban: „Minden alkalmat megragad, hogy a nyugati sajtóban szerepelhessen. Sokan követik, de a legtöbb Iránban élő nő, annak ellenére, hogy egyetért a mozgalmával, elítéli. Egyszerűen nem hiteles”. 

Másik forrásunk is hasonlóan vélekedik: „Alinedzsád egyáltalán nem népszerű az országban. A mainstream média és az »intellektuális körök« sem nézik jó szemmel, hogy az országon kívülről irányítja a mozgalmakat. Ennek ellenére én is, mint ő, határozottan kiállok amellett, hogy mindenkit megillet a választás joga. Ne más döntse el helyettünk, mit és hogyan viselhetünk. Tisztelem azokat a bátor nőket, akik szabadságukat kockáztatva képviselik ezt az ügyet.”

Közelgő reformok?

Abban minden megkérdezett egyetértett, hogy a kötelező hidzsáb viselet hosszú távon nem lesz fenntartható az országban. Irán 78 milliós lakosságának kétharmada az 1979-es forradalom után született, számukra ez a törvény már egész mást jelent, mint az idősebb generációknak. A fiatalok nyitottak Nyugat felé, és a közösségi médiának köszönhetően folyamatos kapcsolatban vannak a világgal.

A fejkendő-felmérés nyilvánosságra hozatala az első lépés lehet a negyven éves gyakorlat eltörlésében. Haszán Róháni elnök a hidzsáb-akciók ügyében ugyan még nem szólalt meg, de arra figyelmeztette az ország vezetőit, hogy vegyék komolyan a polgárok elégedetlenségét. „Semmit nem érhetünk el, ha az emberek nem állnak mögöttünk, és figyelmen kívül hagyjuk bírálataikat” – mondta az iráni elnök.

Roháni felhívta a figyelmet arra, hogy a monarchisták is azt hitték, örökre hatalmon maradnak, de az 1979-es forradalomban végül mindent elvesztettek, mert nem hallották meg a nép hangját. „Ez lecke kell, hogy legyen minden hatalmon lévőnek, hogy nagyon is oda kell figyelni az emberek követeléseire.”