Az ukrán külügyminiszter-helyettes kijelentette, Ukrajna nem tudja kielégíteni a kárpátaljai magyarok az oktatás nyelvére vonatkozó minden érdekét.
Ukrajna nem tudja teljesíteni a kárpátaljai magyar kisebbségnek az oktatás nyelvére vonatkozó minden kívánságát – jelentette ki Olena Zerkal, európai integrációért felelős ukrán külügyminiszter-helyettes az Ötös ukrán televízió műsorában, amelyből kedden idézett részleteket a Zerkalo Nyegyeli című hetilap internetes oldalán.
A diplomata szerint Ukrajna túl sok időt – a függetlenné válásától számítva 25 évet – vesztegetett el úgy, hogy nem oldotta meg a nyelvi kérdést, ami miatt ezt már „pszichológiai válság” nélkül nem lehet orvosolni.
„Tudjuk, mit akarunk elérni. Természetesen nem vagyunk képesek a magyar nemzeti közösségnek az általa megfogalmazott minden érdekét kielégíteni (...) Érdekeltek vagyunk az állam fejlesztésében, márpedig ez összefügg a nyelv fejlesztésével is. Minden állam a (közös) nyelvre, és nyelvének kultúrájára épül. Ezen minden ország keresztülment” – fogalmazott a miniszterhelyettes. Példaként hozta fel Franciaországot, ahol – mint rámutatott – annak idején megtiltották a francián kívül minden más nyelv használatát.
Kitérve arra, hogy Magyarország vétója miatt meghiúsult az Ukrajna-NATO bizottság védelmi miniszteri szintű – február közepére tervezett – találkozója, kifejezte meggyőződését: ha Kijev tovább folytatja az ország védelmi rendszerének reformját, akkor Budapest nem lesz képes megakadályozni Ukrajna közeledését a NATO-hoz.
A tavaly ősszel elfogadott új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük Magyarország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban fogják engedélyezni, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikk életbe léptetéséig. Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter február elején kijelentette, hogy tárcája elfogadja a Velencei Bizottság ezen ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a 7. cikkben foglaltak bevezetéséig. A múlt héten a kormány be is terjesztette a parlament elé azt a indítványt, amely az oktatás nyelvéről szóló rendelkezések bevezetését 2020-ról 2023-ra módosítja.
(MTI)
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Azt, hogy egy minden eredetiséget nélkülöző, banánra fixálódott, agresszív hakapeszi tényezőnek tűnik, a NER tökéletesen megérdemli. Mi nem.
