Ez jöhet a német politikában a Merkel-Schulz-Seehofer paktum után

A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós szerződése szilárd alapja lehet egy stabil kormánynak, amely a beruházásokra összpontosít a gazdasági versenyképesség megtartása érdekében – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellára, a CDU vezetője szerdán Berlinben a koalíciós tárgyalások befejezése után tartott sajtótájékoztatón. 

Schulz: Többet kell fizetnünk az EU-nak

„Annak érdekében, hogy a jövőben is biztosíthassuk népünk jólétét, korszerűsítenünk kell az infrastruktúrát, és a válaszokat kell találnunk a digitalizáció kihívásaira” – emelte ki Angela Merkel. „A stabil pénzügyek kormányunk kézjegye” – tette hozzá. Bejelentette, hogy a CDU egy pártkongresszuson dönt a koalíciós szerződés elfogadásáról.

A kancellár szerint kemény alkudozás folyt a bevándorlással kapcsolatos kérdésekben. „Nem volt egyszerű egyrészt az emberiességre összpontosítani, másrészt pedig a bevándorlás irányítására, de itt is sikerült egy jó intézkedéscsomagot elfogadni” – tette hozzá.

Az SPD vezetője, Martin Schulz azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás révén irányváltás következhet az Európai Unió (EU) történetében. Leszögezte, hogy Németország hajlandó több pénzt befizetni az EU költségvetésébe.

Európai ügyek

A tájékoztató után nyilvánosságra hozták a 14 fejezetből álló, 177 oldalas szerződést, amelynek legnagyobb újdonsága, hogy nem német ügyekkel kezdődik, hanem EU-s kérdésekkel. Mutatjuk a legfontosabb programpontokat:

„Egy erős, egységes Európa a legjobb garancia” a béke, a szabadság és a jólét megőrzésére, az európai egyesülés pedig egy „egyedülálló sikertörténet”. De az EU hatalmas kihívások előtt áll: Nagy-Britannia távozik a közösségből, a meneküléssel és migrációval kapcsolatos ügyek pedig „kemény próbára tették az európai partnerséget és szolidaritást”. Ezért:

• Meg kell védeni a szabadságnak és a demokráciának az EU-s szerződésekben rögzített alapelveit valamennyi támadástól, amelyet „politikai pártok és mozgalmak” indítanak.
• A globális színtéren is átalakításra lesz szükség: Az Egyesült Államok által elhelyezett „új súlypontok”, Kína megerősödése és „Oroszország politikája” mind-mind azt jelzi, hogy Európának az eddiginél határozottabban kell a kezébe vennie sorsát.
• Az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni „a demokratikus és jogállami értékeket és elveket az EU-n belül”.
• Közösen kell védeni az EU külső határát, és gondoskodni kell „a felelősség szolidáris megosztásáról”. 
• EU-s szintű „szociális paktumot” kell létrehozni, amely a szociális alapjogok és a munkavállalók érdekeinek védelmét szolgálja. 
• Keretmegállapodást kell kötni a minimálbér és a szociális alapellátás szabályozásáról
• Megállapodást kell kötni a vállalkozások adóztatásáról, amelyben rögzítik a „közös, konszolidált adóalapot” és az adókulcsok minimális mértékét.
• Az állandó euróövezeti válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével létre kell hozni a nemzeti parlamentek által ellenőrzött „európai valutaalapot”.
• A „kölcsönös szolidaritás elvének az EU-s költségvetésben is érvényesülnie kell”.

Belpolitika

A szerződésben Magyarország is szerepel. A német-lengyel viszonnyal kapcsolatban azt írták: „nem feledkezünk meg arról, hogy Lengyelország és Magyarország rakta le az alapkövet Németország és Európa újraegyesüléséhez”.

A belpolitikában a közös kormányzásra készülő három párt a következő intézkedéseket tervezi végrehajtani:

• 11 milliárd eurós (3410 milliárd forint) programot indítanak az oktatási és a gyermekellátási rendszer fejlesztésére.
• Kiállnak az államháztartási egyensúly megőrzése mellett és elutasítják az adóemeléseket.
• Az SPD és a CDU/CSU pártszövetség vállalta, hogy 2025-re törvényben biztosított jogosultság lesz a hozzáférés a nagysebességű internethez.
• Az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban tartanák a menekültügyi rendszer keretében befogadottak számát.

Schulz lehet az új külügyér 

A koalíciós szerződés kidolgozásával nem ér finisbe a kormányalakítási folyamat, amely minden eddiginél hosszabb Németországban. Az eddigi rekordot 2013-ban állították fel, amikor a CDU/CSU és az SPD kormánya a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás utáni 86. napon alakult meg. Ezúttal a koalíciós szerződés a választás utáni 135. napra készült el. A következő lépés a CDU kongresszusa és egy pártszavazás az SPD-nél. A szociáldemokraták akkor léphetnek ismét koalícióra a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást.

A tagok levélben szavazhatnak. A szavazáson azok a tagok vehetnek részt, akiket február 6. előtt vettek fel a pártba. A levelek postázásától a szavazatok összesítéséig két-három hét telhet el. Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció és a negyedik kormány Angela Merkel vezetésével.

Sajtóértesülések szerint az új kormányban a CDU/CSU-nak kilenc minisztérium jut, az SPD-nek pedig hat. Martin Schulz külügyminiszterként folytathatja pályafutását, és lemond az SPD elnöki tisztségéről. Hors Seehofer szövetségi belügyminiszter lehet, miután átadja a bajor miniszterelnöki tisztséget kijelölt utódjának, Markus Södernek.

(Kép és szöveg: MTI)