Berlini bukdácsolás
Olaf Scholz kormánya az összeomlás szélén táncol, miközben az országot általános pesszimizmus uralja.
176 oldalas dokumentum jelent meg, mit tervez az új német kormány a következő ciklusban: többek között fix sávban rögzítenék az évente befogadott menekültek számát.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós szerződése szilárd alapja lehet egy stabil kormánynak, amely a beruházásokra összpontosít a gazdasági versenyképesség megtartása érdekében – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellára, a CDU vezetője szerdán Berlinben a koalíciós tárgyalások befejezése után tartott sajtótájékoztatón.
Schulz: Többet kell fizetnünk az EU-nak
„Annak érdekében, hogy a jövőben is biztosíthassuk népünk jólétét, korszerűsítenünk kell az infrastruktúrát, és a válaszokat kell találnunk a digitalizáció kihívásaira” – emelte ki Angela Merkel. „A stabil pénzügyek kormányunk kézjegye” – tette hozzá. Bejelentette, hogy a CDU egy pártkongresszuson dönt a koalíciós szerződés elfogadásáról.
A kancellár szerint kemény alkudozás folyt a bevándorlással kapcsolatos kérdésekben. „Nem volt egyszerű egyrészt az emberiességre összpontosítani, másrészt pedig a bevándorlás irányítására, de itt is sikerült egy jó intézkedéscsomagot elfogadni” – tette hozzá.
Az SPD vezetője, Martin Schulz azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás révén irányváltás következhet az Európai Unió (EU) történetében. Leszögezte, hogy Németország hajlandó több pénzt befizetni az EU költségvetésébe.
Európai ügyek
A tájékoztató után nyilvánosságra hozták a 14 fejezetből álló, 177 oldalas szerződést, amelynek legnagyobb újdonsága, hogy nem német ügyekkel kezdődik, hanem EU-s kérdésekkel. Mutatjuk a legfontosabb programpontokat:
„Egy erős, egységes Európa a legjobb garancia” a béke, a szabadság és a jólét megőrzésére, az európai egyesülés pedig egy „egyedülálló sikertörténet”. De az EU hatalmas kihívások előtt áll: Nagy-Britannia távozik a közösségből, a meneküléssel és migrációval kapcsolatos ügyek pedig „kemény próbára tették az európai partnerséget és szolidaritást”. Ezért:
Belpolitika
A szerződésben Magyarország is szerepel. A német-lengyel viszonnyal kapcsolatban azt írták: „nem feledkezünk meg arról, hogy Lengyelország és Magyarország rakta le az alapkövet Németország és Európa újraegyesüléséhez”.
A belpolitikában a közös kormányzásra készülő három párt a következő intézkedéseket tervezi végrehajtani:
Schulz lehet az új külügyér
A koalíciós szerződés kidolgozásával nem ér finisbe a kormányalakítási folyamat, amely minden eddiginél hosszabb Németországban. Az eddigi rekordot 2013-ban állították fel, amikor a CDU/CSU és az SPD kormánya a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás utáni 86. napon alakult meg. Ezúttal a koalíciós szerződés a választás utáni 135. napra készült el. A következő lépés a CDU kongresszusa és egy pártszavazás az SPD-nél. A szociáldemokraták akkor léphetnek ismét koalícióra a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást.
A tagok levélben szavazhatnak. A szavazáson azok a tagok vehetnek részt, akiket február 6. előtt vettek fel a pártba. A levelek postázásától a szavazatok összesítéséig két-három hét telhet el. Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció és a negyedik kormány Angela Merkel vezetésével.
Sajtóértesülések szerint az új kormányban a CDU/CSU-nak kilenc minisztérium jut, az SPD-nek pedig hat. Martin Schulz külügyminiszterként folytathatja pályafutását, és lemond az SPD elnöki tisztségéről. Hors Seehofer szövetségi belügyminiszter lehet, miután átadja a bajor miniszterelnöki tisztséget kijelölt utódjának, Markus Södernek.
(Kép és szöveg: MTI)