Újraválasztaná Puigdemontot az új katalán parlament

Megalakult Katalónia új összetételű parlamentje szerdán Barcelonában, amely első ülésén megválasztotta a törvényhozás új, függetlenségpárti elnökét, valamint elnökségét.

A házelnök: Torrent

A most kezdődő, 12. parlamenti ciklusban a katalán parlament házelnöke Roger Torrent lett, a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) 38 éves képviselője, aki egyben az eddigi legfiatalabb politikus ezen a poszton. A képviselőt a szavazás második körében választották meg a tisztségre egyszerű többséggel, 65 igen szavazattal a 135 fős törvényhozásban. 

A politikus a demokráciát és az együttélést jelölte meg új mandátuma két pilléreként, és mint mondta, ezen elveken keresztül hozzá kíván járulni a katalán társadalom újraegyesítéséhez. „Sokszínű, egymást keresztező identitású társadalom vagyunk, amelynek szorosabbra kell szőni az összetartó szövetét” – hangsúlyozta.

Roger Torrent szólt arról, hogy feladatuk a parlament szuverenitásának helyreállítása és megerősítése, az első lépésnek nevezte, hogy véget vessenek az állami beavatkozásnak a katalán intézményekben. A házelnök tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az új parlamentben több képviselői hely üresen maradt az alakuló ülésen, mivel hárman előzetes letartóztatásban vannak, öten pedig – köztük Carles Puigdemont volt katalán elnök – Brüsszelben tartózkodnak.

A parlament függetlenségi képviselői az eseményen sárga szalagot viseltek a ruhájukon, tiltakozásként amiatt, hogy politikustársaik közül többen előzetes letartóztatásban vannak. Továbbá nagyméretű sárga szalagot helyeztek a parlamenti patkóban, azon képviselők az ülőhelyén, akik emiatt nem lehetnek személyesen jelen az eseményen. Az alakuló ülésen a képviselők szavaztak a parlament elnökségéről is; a hét tisztségéből négyet függetlenségpárti politikusok tölthetnek be.

Győztek is, meg nem is az Állampolgárok

A december 21-i parlamenti választások eredményeként a legnagyobb frakciót (36 fő) a győztes Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt alakíthatta meg, amely azonban hiába kapta meg a legtöbb szavazatot, a törvényhozásban nem került többsége, míg a három függetlenségi párt összességében rendelkezik a képviselői mandátumok többségével (70 fő).

Az alakuló ülés fontos kérdése volt, hogy szavazhatnak-e az előzetes letartóztatásban lévő képviselők, és azok, akik Brüsszelben vannak.

A legfelsőbb bíróság a múlt héten nem emelt kifogást az ellen, hogy az előzetes letartóztatásban lévő három képviselő átruházza szavazati jogát, de a döntést a parlament elnökségének hatáskörébe utalta. Az alakuló ülést levezető korelnökség pedig engedélyezte ezt számukra.

Carles Puigdemont és volt kormányának négy tagja az ülés előtt Brüsszelből jelezte: nem kérvényezték szavazataik átruházását más képviselőre. Az alakuló ülés idejére a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) és az Ómnium Cultural függetlenségpárti katalán civil szervezet több száz fős megmozdulást szervezett a parlament épületéhez.

Újraválasztanák Puigdemontot?

Sokan katalán zászlókkal, és a függetlenséget szimbolizáló csillagos lobogókkal érkeztek. Az egybegyűltek odakint óriáskivetítőkön követhették az ülésteremben zajló eseményeket. A katalán rendőrség biztonsági okokból lezárta a parlament épülete körüli parkot, így a demonstrálók azon kívül gyűltek össze.

Az új házelnök első feladata, hogy egyeztessen a parlament pártjaival a leendő elnök személyéről, amelyre tíz munkanapot határoz meg a vonatkozó jogszabály, vagyis az elnökválasztás első fordulóját két hét múlva tarthatják meg. Az ERC és az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) függetlenségi párt megállapodott arról, hogy újraválasztanák Carles Puigdemont leváltott elnököt.

A házelnökség első fontos döntése az lesz, hogy határozzon arról: jóváhagyja-e a távollévő politikus személyéről szóló szavazást. A katalán parlament jogászainak állásfoglalása szerint a vonatkozó jogszabályok ezt nem teszik lehetővé, ám véleményük figyelembe vétele nem kötelező a házelnökség számára.

A spanyol kormány korábban jelezte, hogy bírósághoz fordul, ha a leváltott katalán elnököt távollétében újraválasztja a parlament.

(MTI)