Sebastian Kurz: A kvótarendszer nem működik

Működésképtelen a kvótarendszer, és trendforduló szükséges a migrációs válság kezeléséhez, márt bármikor ismét emelkedésnek indulhat az Európába érkezők száma - jelentette ki az osztrák kancellár egy szerdai német lapinterjúban.

Sebastian Kurz a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lapban a berlini bemutatkozó látogatásához időzítve megjelent interjúban kiemelte, hogy a migráció mostani „modellje nagyon igazságtalan”, mert csak azok jutnak el Európába, akik meg tudják fizetni az embercsempészeket. Ez „nem lehet az Európai Unió modellje”, ezért trendfordulót kell végrehajtani, el kell érni, hogy „mi döntsünk, és ne az embercsempészek” – mondta. 

Az utóbbi két évben sikerült előrelépni, számos ország „jó irányba mozdult el”, így például a német álláspont is sokkal közelebb van az osztrák állásponthoz, mint 2015-ben. Azonban sok további lépést kell tenni, mert a válság nem ért véget, és bármikor ismét elmélyülhet – fűzte hozzá. Most az uniós külső határ védelmére kell összpontosítani a menekültek kvótákon alapuló, tagországok közötti elosztásáról szóló „állandó vita” helyett – tette hozzá az osztrák kancellár. 

Arra a kérdésre, hogy mit kell tenni a menekültek elosztásáról rendelkező EU-s döntések végrehajtásától elzárkózó tagállamokkal, azt mondta, hogy az EU döntéseit „alapvetően tiszteletben kell tartani”, és ez Lengyelországra és Magyarországra is érvényes, de a kvótarendszer nem működik, és akkor sem érné el a célját, ha működne. Ugyanis az akaratuk ellenére és az adott ország akaratának ellenére valamely tagállamban elhelyezett emberek néhány év múlva megszereznék az EU-n belüli szabad letelepedés jogát, és így elköltöznének Németországba vagy Ausztriába – fejtette ki Sebastian Kurz, kiemelve: reméli, hogy hamarosan elkezdődik a „fenntartható megoldások” alkalmazása.

A belső határellenőrzés nélküli Európa alapja a külső határ védelme, ezért nem szabad magukra hagyni a külső határon fekvő országokat, köztük Görögországot és Olaszországot – mondta arra a kérdésre, hogy milyen fajta szolidaritást tart szükségesnek. A második elem a rászorulók támogatása helyben, a hazájuk térségében, a harmadik pedig egy áttelepítési program, amelynek keretében közvetlenül a háborús övezetekből fogadnak be embereket. Ennek az Ausztráliában, Kanadában és korábban Ausztriában is alkalmazott megoldásnak köszönhetően az emberek nem kockáztatják az életüket, nem finanszíroznak embercsempészeket, a fogadó országok pedig fel tudnak készülni az integrációjukra – mondta az osztrák kancellár.

Azzal kapcsolatban, hogy Ausztria a menekültpolitikában hidat kíván építeni a visegrádi országok és Németország között, kiemelte, hogy egyre nehezebb lesz az együttműködés, ha nem sikerül csökkenteni a feszültséget az EU keleti és nyugati része között, ezért Ausztria az EU összetartásának erősítése érdekében a híd szerepét kívánja betölteni.

Arra a kérdésre, hogy az EU-nak miként kellene reagálnia a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos lengyelországi és magyarországi fejleményekre, elmondta, hogy minden esetben alapos vizsgálatra van szükség, ha „veszélybe kerül a demokrácia és a jogállamiság, vagy legalábbis ez az érzés keletkezik”. Ezért örvendetes, hogy az Európai Bizottság lépett Lengyelország ügyében – mondta Sebastian Kurz, jelezve, hogy országa támogatja a bizottságot az akár az uniós szavazati jog felfüggesztésével járó, úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárásban, ha a lengyel vezetésnek nem sikerül eloszlatni az aggályokat.

Az osztrák kancellár a terjedelmes interjúban egyebek között arról is beszélt, hogy az EU megújításáról szóló elképzelések közül nyitott arra a gondolatra, hogy az állandó euróövezeti válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével építsenek fel egy euróövezeti valutaalapot, a közös euróövezeti pénzügyminiszter intézményének gondolatát viszont nem támogatja.

A bécsi vezetés számára fontos ügyeket a júliusban kezdődő osztrák soros uniós elnökség programja is jelzi. Ez három témát helyez a középpontba. Az első a biztonság, amelyhez a radikalizáció és a terrorizmus elleni küzdelemtől az EU-ba irányuló illegális migráció leállításáig számos kérdés tartozik. A második a szubszidiaritás – az ügyekhez közeli döntéshozatal – elvének érvényesítése, amivel kapcsolatban Sebastian Kurz hangsúlyozta, hogy olyan EU-ra van szükség, amely a „nagy kérdésekre” összpontosít, és visszahúzódik a kisebb ügyekben, amelyeket a nemzetállamok vagy a régiók szintjén jobban lehet kezelni. 

Mint mondta, az utóbbi években az EU nem összpontosított megfelelően, egyszerre foglalkozott sok témával, a migráció „nagyon központi kérdésében” pedig nem sikerült közös választ kidolgoznia. Hozzátette, hogy a biztonságpolitikában, a kül- és védelempolitikában és a pénzügypolitikában is több együttműködésre van szükség.

Az osztrák soros elnökség harmadik súlyponti témája a digitalizáció – tette hozzá Sebastian Kurz. Hangsúlyozta, hogy az EU csak akkor marad versenyképes, ha a digitalizációban lépést tart a világ más nagy térségeivel, amihez megfelelő infrastruktúrára, az oktatás és továbbképzés fejlesztésére és olyan vállalkozói környezetre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az ágazat legnagyobb szereplői között ne csak amerikai és ázsiai cégek legyenek – fejtette ki az osztrák kancellár.

(MTI)