Bár a regnáló Milos Zeman valószínűleg a voksolás első fordulóját megnyerheti, ha a többi jelölt összefog ellene, akkor a második körben már alulmaradhat az államfő.
Nincs egyértelmű esélyese a pénteken és szombaton tartandó cseh államfőválasztásnak, így valószínű, hogy az új köztársasági elnököt csak a két hét múlva megrendezendő második fordulóban választják meg – jelzik a csehországi felmérések, amelyeket a voksolás előtt utoljára hétfőn lehetett nyilvánosságra hozni.
A közvélemény-kutató intézetek mindegyike – Median, STEM/MARK, CVVM, Kantar – gyakorlatilag biztosra veszi, hogy a választás első körét pénteken és szombaton Milos Zeman jelenlegi államfő megnyeri, de nem szerzi meg a győzelemhez szükséges több mint ötven százalékot.
A választáson kilenc jelölt indul, s a közvélemény-kutatók, valamint a prágai sajtó is Zeman mellett leginkább Jiří Drahošt, a cseh tudományos akadémia volt elnökét, valamint Michal Horáček vállalkozót, dalszerzőt várja a második körbe, amelyre január 26-án és 27-én kerül sor. Zeman támogatottsága az első forduló előtt 40-45 százalék, Drahošé 35-40 százalék, míg Horáčeké 10-20 százalék között mozog. A további hat jelölt mért támogatottsága minden esetben tíz százalék alatt maradt.
Míg az első forduló esélyese Milos Zeman, a második forduló eredménye teljesen nyitott, s nem kizárt, hogy ha a Zeman elleni tábor összefog, közös erővel legyőzheti a jelenlegi államfőt. Ezt mutatja a STEM/MARK országos felmérése az egyelőre feltételezett második fordulóról, amelyet hétfőn tettek közzé Prágában.
Ezen felmérés szerint a második fordulóban Drahoš legyőzheti Zemant. Mindazonáltal ilyen esetben, tehát ha Zeman mellett bekerülne a második fordulóba, Michal Horáčeknek, Marek Hilser orvosnak és Pavel Fischer diplomatának is esélye lenne a jó eredményre, a kiegyenlített párharcra.
A Zeman-Drahoš párharcban a második fordulóban Zemant a megkérdezettek 42 százaléka, míg Drahošt 48 százalék választaná. A második körben a győzelemhez elég a leadott szavazatok egyszerű többségének a megszerzése.
A Zeman-Horáček párosításban Zeman 46 százalékot, Horáček 44 százalékot kapna, a Zeman-Fischer megmérettetésben Zemanra az emberek 47 százaléka, a volt diplomatára 39 százalék szavazna. Hasonló módon szoros lenne Zeman győzelme akkor is, ha Hilser lenne az ellenfele. A többi jelölt ellen viszont Zeman a második fordulóban egyértelmű győzelmet aratna.
Öt éve, 2013-ban az első közvetlen csehországi államfőválasztáson Zeman a második fordulóban nyert Karel Schwarzenberg jobboldali politikussal szemben. Korábban az államfőt a parlament két kamarája választotta Csehországban.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Nem tehetett mást az Euractiv, leírta az igazságot.
„Még Sztálin legfőbb ügyésze, Visinszkij is megnyalná mind a tíz ujját, ugyanis ő vallotta, hogy »a jog a politika szolgálóleánya” – nyilatkozta az Európai Bizottsága legújabb lépése kapcsán a Mandinernek az Alapjogokért Központ főigazgatója.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
Ma délben egy olyan írásos szavazás veszi kezdetét, amely jóvátehetetlen károkat okoz az Uniónak – írja a miniszterelnök.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
A Berlinből hazatérő szakember egyelőre türelmet kért a szurkolóktól.
