Juncker: Rendezni kell a szlovén-horvát határvitát

Az Európai Bizottság szerint elengedhetetlen a szlovén-horvát határvita rendezése. Ezt hangsúlyozta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök hétfőn Borut Pahor szlovén államfővel folytatott brüsszeli megbeszélését követően.

A határvita az egész unióra kihat

Sajtótájékoztatóján Juncker hangsúlyozta, hogy a Szlovénia és Horvátország között fennálló határvita ügyében hozott hágai nemzetközi döntőbírósági határozatot mindkét uniós tagállamnak be kell tartani. A bizottság elnöke leszögezte: a jövőben nem fog hozzájárulni egyetlen nyugat-balkáni ország uniós csatlakozásához mindaddig, ameddig az adott országnak bármelyik szomszédjával határvitája van, vagy fennáll annak lehetősége. A vitatott határok problémáját a csatlakozást megelőzően egymás között kell rendezniük a tagjelölteknek, hogy soha többet ne fordulhasson elő a mostanihoz hasonló konfliktus az Európai Unión belül – húzta alá a bizottság elnöke.

Juncker hangsúlyozta, hogy fennálló határvita nem pusztán kétoldalú probléma, hanem az egész Európai Unióra kiható nagyon fontos ügy. Az Európai Bizottság újra felajánlja közvetítését a két ország közötti párbeszédhez annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok részesülhessenek az uniós tagság nyújtotta előnyökből – mondta. Végezetül arra szólította fel a két országot, hogy álljanak konstruktívan a párbeszédhez és tegyenek meg mindent a mihamarabbi rendezés érdekében.

Borut Pahor szlovén államfő a sajtótájékoztatón kijelentette, Horvátország nem tesz eleget a szlovén-horvát határvita rendezésére hozott hágai nemzetközi döntőbírósági határozatnak, és ezáltal megszegi az uniós tagsággal járó kötelezettségeit. Szavai szerint brüsszeli látogatásának célja, hogy felszólítsa az Európai Bizottságot, vállaljon aktívabb szerepet annak érdekében, hogy a nemzetközi döntőbíróság határozatai megvalósuljanak.

A Pirani-öböl a tét

A tavaly újraválasztott szlovén elnök, aki decemberi eskütételét követően először látogatott Brüsszelbe, úgy fogalmazott: az uniós kötelezettségek be nem tartása a jogállamiság hiányosságainak kérdését veti fel, valamint a nemzetközi és európai jogi szerződések semmibevételét jelenti. Véleménye szerint Horvátország politikai és morális kötelessége, hogy betartsa uniós kötelességeit a nyugat-balkán békéje érdekében. A békés és diplomácia úton való rendezés más térségbeli ország számára is példaként szolgálna, amely a békét és a stabilitást szolgálná – húzta alá. Hangsúlyozta továbbá, hogy elkötelezett a párbeszéd mellett és reményét fejezte ki, hogy hitelessége érdekében Horvátország elfogadja a döntőbíróság határozatát.

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai Nemzetközi Bíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, s ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre. Más vitatott szlovén területeket viszont a bíróság horvát fennhatóság alá rendelt. Szlovénia üdvözölte a döntést, Horvátország azonban nem tekinti kötelező érvényűnek.

(MTI)