A britek fele szeretné, ha népszavazás döntene a Brexit feltételrendszerét rögzítő majdani megállapodásról, az újabb referendumot pedig 34 százalék ellenzi – derül ki a Survation vasárnap ismertetett felméréséből.
A legfrissebb felmérés szerint a britek jelentős relatív többsége tart a brit EU-tagság megszűnésének következményeitől, és a választók fele népszavazást szeretne a kilépés feltételrendszeréről szóló majdani megállapodásról. Az egyik legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a Survation vasárnap ismertetett országos felmérése szerint a megkérdezettek 35 százaléka fél attól, hogy a Brexit, vagyis Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után személyes anyagi helyzete rosszabbra fordul, és csak 14 százalékuk bízott abban, hogy jobb pénzügyi helyzetbe kerül. Arra a kérdésre, hogy általánosságban miként viszonyulnak a Brexithez, a válaszadók 30 százaléka mondta azt, hogy „izgatottan” várja Nagy-Britannia kilépését az unióból, 41 százalék ugyanakkor félelemmel tekint az EU-tagság utáni időszakra.
A kutatás szerint – amely a Mail on Sunday című meglehetősen EU-szkeptikus vasárnapi brit tömeglap megbízásából készült – a britek 50 százaléka szeretné, ha népszavazás döntene a Brexit feltételrendszerét rögzítő majdani végleges megállapodásról. Az újabb referendumot 34 százalék ellenzi. A brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége voksolt a kilépésre. A konzervatív párti brit kormány mereven elveti bármiféle újabb népszavazás gondolatát, jóllehet az utóbbi időben az üzleti-pénzügyi szektor több befolyásos szervezete és vezetője is jelezte, hogy az egyre markánsabban mutatkozó Brexit-kockázatok miatt szükségesnek tartana egy második referendumot.
A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben Londonban ismertetett éves országjelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira, ha a Brexitről szóló döntést „egy újabb népszavazás eredményeként” vissza lehetne fordítani. Az OECD modellszámításai szerint ha London az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem tud szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe – amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben –, az a brit gazdaság növekedési ütemét már 2019-ben 1,5 százalékponttal lassítaná. Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel a távlati előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.
Minapi Twitter-üzenetében a Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport vezérigazgatója is alig burkolt utalást tett arra, hogy újabb népszavazás kellene a brit EU-tagságról. Lloyd Blankfein szerint a vállalatvezetőket nagyon aggasztja a Brexit, és sokan szeretnének megerősítő szavazást. „Oly sok minden forog kockán, miért ne lehetne meggyőződni arról, hogy él-e még a konszenzus?” – fogalmazott a Goldman Sachs vezetője.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
