EP-képviselő: A migrációt meg kell szerveznünk

Birgit Sippel német szociáldemokrata európai parlamenti (EP-) képviselő szerint az illegális migrációt „csökkenteni lehet egy kicsit, ha kerítéseket építenek”, de a migráció nem fog leállni. „Tehát meg kell, hogy szervezzük” – szögezte le a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoportjának tagja az M1 aktuális csatornának adott interjújában.

A vasárnap este sugárzott interjúban a német politikus – aki EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) is tagja – azt mondta: azt kérik a tagállamoktól: „ne dőljenek hátra, és várják, hogy a helyzet majd megoldódik anélkül, hogy bármit csinálnának, hanem cselekedjenek, álljanak elő valamivel, ami lehet, hogy más, mint a miénk, de mutassák meg, mi lenne szerintük a legjobb”, hogy utána a Bizottság, a Parlament és a Tanács együtt megtalálhassa a választ. Kifejtette: migráció mindig is volt Európában, Amerikában, Dél-Amerikában, Afrikában. „Ennek sosem lesz vége” – jegyezte meg. Voltak jelek – már 2015 előtt – , hogy a menedékkérők száma növekedni fog, „de egyik tagállam, így Németország sem készült fel erre a helyzetre” – mondta a német politikus, hozzátéve: „meglepetésként érte a hatóságokat, hogy hirtelen ilyen sok ember érkezett”. Bizonyos országok befogadtak menekülteket, menedékkérőket, mások nem. Kiderült, hogy önkéntes alapon a rendszer nem működött, ezért döntöttek az állandó áthelyezési rendszer mellett. Ezzel együtt azt is kiemelte: fel kell gyorsítani az eljárásokat, hogy minél hamarabb kiderülhessen: az érintettek megkapják-e a menekültstátust, vagy vissza kell küldeni.

Az EP legfőbb szándéka, hogy a különböző migránsok helyzetének rendezésére az Európai Unión belül és kívül is „jó válaszokat találjon” – mondta Birgit Sippel, kiemelte: „ezt együtt kell keresnünk”. Mindenkire vonatkozó szabályozás kell, s kötelező rendszerből kell kiindulni – jegyezte meg. Sippel elmondta: egy több lépéses módszert javasolnak. Először megkérdezik az embereket, hová akarnak menni és miért, van-e rokonság valamelyik uniós országban, beszéli-e valamelyik európai nyelvet. Megkérdezik továbbá, hogy mi a szakmája, mert talán van olyan ország, ahol épp olyan emberre van szükség. Több megfontolás alapján döntenek az áthelyezésről, anélkül, hogy egy-egy tagállamban ez túlzott terheket jelentene. Hozzátette: ha valaki mégsem maradna ott, ahová áthelyezték, akkor „vége a támogatásnak, szociális juttatásnak, munkának, vagyis maradniuk kell”.

A német politikus szerint tájékoztatni kell az embereket minden uniós országban, kik érkeznek, és a „menekülteknek is tudniuk kell, még mielőtt áthelyezik őket, hová kerülnek, és tudniuk kell, hogy ott milyen lehetőségeik lesznek”. Kiemelte azt is, ellenőrizni kell azt is, hogy az egyes vállalkozások ne adjanak illegális munkát ezeknek az embereknek. Az EP képviselő kitért arra is: nincs meggyőződve arról, hogy ha megteremtik a legális lehetőséget, akkor az azonnal magával hozza az illegális migráció jelentős csökkenését, „idő kell hozzá”. Emellett nagy kihívásnak nevezte a helyzet megoldását. Példaként említette a szíriai menekülteket, akik országában hetedik éve tart a háború. „Soha nem lehet tudni, hogy meddig tart egy konfliktus, ezért meg kell adni a lehetőséget, hogy integrálódjanak a társadalomba” – fogalmazott a német politikus, hozzátéve: az integráció a saját állampolgárainkon is segíthet.

Birgit Sippel azt is elmondta, megérti, ha vannak országok, vagy egyes polgárok akik „aggódnak, mert nem tudják, kik azok, akik érkeznek, beilleszkednek-e vagy sem”, pedig – mint megjegyezte – „vannak nagyon jó példák”. Kifejtette: „Németország még mindig Németország”, még mindig megvan a kultúrájuk, a nyelvük, annak ellenére, hogy rengeteg menekültet fogadtak, sok embert különböző uniós országokból is. Ők „mind ott élnek, és az ott még mindig Németország” – szögezte le a német EP-képviselő, aki szerint ez is „egyértelműen azt jelzi, hogy ez működik”. Sippel elmondta vitára készülnek, hiszen a tagállamok aláírták az uniós szerződést, minden iránylevet, rendeletet, ha pedig nem tartják be, akkor annak következményei kell, hogy legyenek. Azt még el kell dönteni, hogy pénzügyi következmények legyenek-e, vagy valami más reakció legyen a közösség részéről – tette hozzá a német politikus, hangsúlyozva: „ha jogokat akar valaki, akkor kötelességei is vannak, ez a játék lényege”.

(MTI)