2030-ra Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága

2017. december 26. 15:03

Londoni pénzügyi elemzők szerint tizenkét év múlva Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága a dollárban számolt GDP alapján, a második helyre utasítva az Egyesült Államokat.

2017. december 26. 15:03

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről (CEBR World Economic League Table, WELT). Kedden ismertetett idei elemzésükben a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint az Egyesült Államok és Kína 2030-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.

A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt még 2029-re jósolta, ám az idei előrejelzés szerzői hangsúlyozták: Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikájának kereskedelmi hatásai korábbi várakozásuknál enyhébbnek bizonyultak, így módosított becslésük szerint az Egyesült Államok a tavalyi WELT-prognózisban valószínűsített időpontnál egy évvel tovább megőrizheti első helyét a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.

A CEBR kedden bemutatott új WELT-előrejelzése 192 országot rangsorol; a ház kimutatása szerint a vizsgált gazdaságok a világgazdasági szintű hazai össztermék 99,8 százalékát állítják elő. Az előrejelzés szerint az ázsiai gazdaságok a következő másfél évtizedben kimagasló teljesítményt nyújtanak. A CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz: Kína, India és Japán. A felső tízes mezőnybe a prognózis szerint 2032-re bekerül Dél-Korea és Indonézia, az első 25 közé pedig Tajvan, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán.

 A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság 2032-ben a vizsgált 192 ország közül a 65. helyen áll majd a dollárban mért hazai össztermék alapján.

Az alacsony energiahordozó-árak, amelyek növekedési felhajtóerőt adnak a felhasználóknak, visszafogják a legnagyobb termelőket: az idei WELT-ranglista prognózisa szerint Oroszország a jelenlegi 11. helyről 2032-ig a 17. helyre esik vissza. A CEBR londoni elemzői szerint a brit EU-tagság megszűnésének negatív hatásai a korábban vártnál enyhébbek lesznek, és bár a brit gazdaság a jelenlegi 6. helyről jövőre a 7. helyre, Franciaország mögé csúszik vissza a legnagyobb gazdaságok listáján, később azonban újabb helycserével visszakerül a 6. helyre. Brazília viszont tíz év múlva mindkettőjüket megelőzi, átvéve a hatodik helyezést – jósolják a kilencedik alkalommal összeállított WELT-világranglista szerzői.

A globális GDP-növekedés szerkezetében a következő másfél évtizedben radikális átalakulás megy végbe: az előrejelzés szerint az infrastrukturális építkezési programok adják a 2032-ben megtermelt globális hazai össztermék 15 százalékát, amely rekord a modern gazdaságtörténetben. A Global Construction Perspectives (GCP Global) nevű, elsősorban építőipari és infrastrukturális előrejelzésekre szakosodott piacvezető elemzőház, amely prognózisokat szolgáltatott a CEBR új WELT-tanulmányához, közölte: ez a folyamat elsősorban a hatalmas kínai és indiai infrastrukturális beruházási programok eredménye lesz.

Graham Robinson, a GCP Global vezérigazgatója a tanulmányhoz írt kommentárjában úgy fogalmazott, hogy az építőipar 2032-re várt 15 százalékos részesedése a globális GDP-értéken belül valószínűleg a legmagasabb lesz „az egyiptomi piramisok vagy a kínai nagy fal építése óta”. A GCP Global előrejelzése szerint a következő 15 évben alapvető földrajzi átrendeződés is várható a globális GDP-értékhez legnagyobb mértékben hozzájáruló térségeken belül. A ház felidézi, hogy 2000-ben a fejlett ipari gazdaságok részesedése a világgazdaság bruttó kibocsátásából még 76 százalék volt. A cég várakozása szerint ugyanakkor 2032-ben a magasan fejlett gazdasági erőcentrumok a globális GDP-értéknek már csak a 44 százalékát állítják elő, „a korábban fejlődőnek nevezett” gazdaságok hozzájárulása 56 százalékra emelkedik az évezred elején mért 24 százalékról, és ez várhatóan tükröződik majd globális politikai befolyásukban is.

(MTI)

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gonterl
2017. december 27. 15:27
A zászló ledőlését megakadályozni, a zászló felállítását elősegíteni. Mit mond a kép?
Zoziusz
2017. december 27. 07:02
Ez mind szèpen hangzik de mennyi is az egy főre jutó gdp? Vagy ezt ne feszegessük mert akkor már nem is olyan szèp ez a hír.
Zsolt75
2017. december 26. 23:33
Úgy könnyű, hogy bokáig vízben lehet gyerekeket dolgoztatni egy tál rizsért, itt meg 5 mosogató kell egy zöldségesben.
librikus
2017. december 26. 22:43
Rövid történelmi recitáció. A múlt század harmincas évei végén három kibékíthetetlen rezsim gátolták egymás hatalmi kibontakozását: a liberális kapitalista angolszász világ; a sztalini bolsevizmus; és a nemzeti társadalmak. Hogy az egyiket eliminálják, a másik kettőnek szövetségre kellett lépnie, bármilyen ellenséges viszonyban is álltak egymással! Így adódott, hogy két világhatalomra törő halálos ellenség összefogott a német konkurens ellen. Mára mindjobban kiderül, a konkurens nem egyedül Németország volt, hanem egész Európa. A győztes SZU-US meg is osztoztak Európán, aztán mindkettő a maga hatalmi szférájában ránk kényszerítette saját rendszerét, ideológiáját és törvényeit. A népek önrendelkezési joga hamis tételéről, amely csak a győztesekre és csatlósaikra érvényes, az emberi jogok kitalálásától amely az idegen fajú és kultúrájú emberek befogadásától a buziházasság elfogadásáig kötelez minket. Legelőbb ép a „győztes” Nagy-Britannia és Franciaország városait töltötték meg különböző színű, szőrű idegen faju népekkel. Most Németországot és Itáliát lepik el idegen bevándorlók. Még be sem fejeződött Európa elidegenesítése, már terrorhullámokat produkálnak a bevándorlók másod, harmadgenerációs leszármazottai, a jövő polgárháborúi előjátékaként. A bevándorlok, sőt leszármazottaik nagyobb hányada új proletariátust képez, amely igénytelenebb életkörülményekkel is beéri mint az őshonos lakosság. A dinamika hiánya pedig a stagnáció! Mára Európa sorsa épp olyan bizonytalanná vált mint az Egyesült Államoké, amely rövid történelmi időn belül szét fog esni faji konfliktusain. A volt Szovjet Birodalom déli területein, vagy tíz türk és mozlim nép él amelyek sokkal szaporábbak a szlávoknál. Túlnövik az oroszokat és nemsokára visszakövetelik az Eurázsiai Szteppét. Kína majd Szibériát fogja követelni. A zsugorodott Oroszország pedig kénytelen lesz Európára támaszkodni. A demokrácia elengedhetetlen feltétele a prosperáló fejlett jól szervezett gazdaság, vagyis a jóléti társadalom. Csak ekkor támad a liberális korszellem, ezzel párhuzamban a polgárok egyenlősége, amely a demokráciát megteremt E gazdasági és szellemi adottságok nélkül a demokrácia nem működik! Így a demokrácia csak a kort meghatározó civilizációt alakító népekre korlátozódik. Afasiszta vagy nemzeti rendszerek, akceptálják a szabad piacgazdaság előnyeit, de politikai államrendszerük autoritárius paternalista. Felmerül a kérdés: A mai prosperáló kínai államot és gazdasági rendszert lehet kommunizmusnak nevezni? A perzsa Sah rendszere állt az összes iszlám állam között a legközelebb a nyugati világhoz, de autark mint autokrata rendszerét úgy a Bilderberg társaság mint a moszkoviták túl veszélyesnek ítélték, így addig diffamálták, még forradalom űzte el Perzsiából. Csak most derült ki micsoda dzsint szabadítottak ki a perzsa lámpásból. Az új rendszer saját vallásán alapuló konzervatív fundamentalista államot valósított meg, amely még kevésbé mutatott hajlamot a szuperhatalmak messianisztikus törekvéseihez igazodni, mint elődje. A világ hatalmasai kivárhatták volna türelemmel a perzsa forradalmi láz csillapodását, hiszen előbb – utóbb minden rendszernek igazodnia kell a szomszédokhoz, hogy békében hagyják! Az iraki szomszéd, világi Bath rendszere -ahol síiták, szunniták, keresztények megfértek egymás mellett- idővel biztosan nivellálta volna a mulláh-k fundamentalizmusát. A szuperhatalmak inkább felfegyverezték az agilis Szaddam Husszeint és Perzsia ellen küldték, de nem boldogult a Mullah Állammal, sőt Szaddam állig felfegyverzett hadseregét már Izrael vélte magára veszélyesnek. Okot kellett keresni Irakba bombázni a „demokráciát”. Azóta Irakban a két fővallás hívei egymás mecseteit vagy piacait robbantják pokolgépekkel, a hadsereg szélnek eresztett emberei pedig konkurens hadseregekben ölik az ellenséggé vált polgártársaikat. Bizony a demokráciát Arábiába bombázni nem sikerült! Khomeinivel, Szadammal, Khadaffival, ha nem is voltak szuper demokraták, egy kis jóakarattal lehetett volna szót érteni. A demokrácia exportálása, az arab tavasz megrendezése radikális anarchiákat juttatott hatalomra Arábiában, amelyeket talán már lehetetlen lesz megfékezni. Arábiát pedig felrázta a „demokrácia” exportálása. Bár az olajáldás Arábiában elapad, de a napsugár, a jövő energiaforrása marad. Az energiabőség az ipart fogja odavonzani. A világ nagy változások felé halad. Arábia épp napjainkban küldi ötödik hadoszlopát Európába. Olyan törvényekkel álcázva a bevándorlást, melyeket a világháborúk győztesei kényszerítettek a legyőzött Európára. Bár az Egyesült Államok katonai támaszpontjai körbehálózzák földünket, fenntartásuk horribilis összegekbe kerül. Annál inkább, hogy pénzüket a nemzetközi fináncoligarchától (FED) kölcsönzik kamatos kamatra. A világ pedig rövidesen nem fogadja el fedezetlenül nyomtatott dollárjaikat. Oroszország kényszer nélkül vonult ki Európából. A jelcini anarchikus átalakulás éveiben úgy tetszett Oroszország ezután soha nem vetekedhet az Egyesült Államokkal, de Putin rendet teremtett. Fél liberális, fél nemzeti rendszert valósított meg Oroszországban. Európa tarthat a per pillanat még intakt Orosz Birodalomtól, persze ilyen hatalmas kiterjedésű birodalom nagyon sok felől fenyegetett de legkevésbé Európától. Ezt az oroszok maguk is konstatálták. Próbálkoznak is jó viszonyt teremteni a nyugattal. Kivonultak a megszállt Baltikumból és közép-kelet Európából, akceptálják Ukrajna függetlenségét, de Elégedjünk meg ennyivel. Washington ne próbálkozzon sem Európát, sem Ukrajnát Oroszország ellen hangolni, Kína és India nemsokára felsorakoznak a számottevő hatalmak közé. Arábia amint túllép az anarchián és terjeszkedni kíván, Európa van a legközelebb. Az újjá éledt sztyeppenépek pedig majd keletről fenyegethetnek bennünket. Ma hiba lenne Washingtont az egyedüli szuperhatalomnak tekinteni. Ha a Brüsszelből Európát a washingtoni háttérhatalom járószalagján kormányzó balos, liberális, zöld bohócok nem is akarják megérteni. Rövidesen új feltörekvő hatalmak fogják Európát fenyegetni. Európa nem számíthat Amerika örökös gyámságára. Ezt mielőbb meg kell értenünk! Gondoskodnunk kell saját, szuverén Európa centrikus védelemről, külpolitikáról, a kormányoktól kontrollált bankrendszerről. Az idegen fajú, szellemű bevándorlókat pedig ki kell toloncolni! Különben nem tudjuk magunkat átmenteni a jövőbe. Elveszünk! Kivonat: "Világháborúk és győztesek."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!