A KoKo vezethet ki a német kormányválságból

Új koalíciós formát mérlegelnek a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD), a szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakció legutóbbi ülésén megtárgyalt elképzelés szerint csak a legfontosabb ügyekről kellene koalíciós szerződést kötni az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és testvérpártjával, a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU), és az összes többi kérdést a parlamenti viták révén kellene eldönteni – jelentették kedden német hírportálok.

A közös kormányzás így az eddigi nagykoalíció (Grosse Koalition - GroKo) helyett úgynevezett együttműködési koalíció (Kooperationskoalition - KoKo) formájában folytatódna. A Bundestag-frakció hétfői üléséről kiszivárgott információk szerint az elképzelést Martin Schulz pártelnök ismertette. A KoKo-ról szóló szerződésben csupán 5-10 kiemelt ügy, például a költségvetés összeállítása szerepelne, és a többi kérdésről nem a kormányban, hanem a Bundestagban, akár változó összetételű alkalmi koalíciók révén határoznának. Így mindhárom kormánypárt jobban őrizhetné az arculatát, világossá tehetné, hogy milyen ügyek és megoldások a fontosak nekik.

Ez lenne a KoKo fő előnye a GroKo-val szemben, amelyről legutóbb, 2013-ban igen részletes, csaknem 200 oldalas szerződést kötöttek, majd a megállapodás tartalmát jogszabályokba foglalták, amelyeket a Bundestag kormánypárti frakciói különösebb vita nélkül megszavaztak. A három kormánypárt arculata így összemosódott, egységes tömbként tűntek fel a nyilvánosságban, nem volt világos, hogy az különböző ügyek melyik párt törekvése révén valósultak meg. Ráadásul a koalíció fenntartása érdekében el kellett utasítani ellenzéki indítványokat akkor is, amikor tartalmuk megegyezett valamely kormánypárt választási programjával – érvelnek a KoKo támogatói.

Az SPD és a CDU/CSU vezetőinek szerdán kezdődő egyeztetésén a Koko mellett a GroKo folytatásának és egy CDU/CSU-s kisebbségi kormány támogatásának lehetőségéről is tárgyalnak majd. Az SPD elnöksége a pártelnökök és a frakcióvezetők találkozója után két nappal, pénteken dönt arról, hogy folytassanak-e konkrétabb, a közös kormányzás lehetőségeinek feltérképezését célzó tárgyalásokat. Ezek az úgynevezett szondázó, puhatolózó tárgyalások januárban kezdődhetnek.

(MTI)