A nemzeti konzultáció ötletét Aleksandar Vucic köztársasági elnök vetette fel júliusban, szerinte Szerbiának rendeznie kell a Koszovóval fenntartott viszonyát.
Megalakult a Koszovóról szóló nemzeti konzultációval megbízott munkacsoport Szerbiában, amelynek feladata a következő néhány hónapban a politikai, civil és tudományos élet képviselőinek meghallgatása lesz – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) kedden.
A nemzeti konzultáció ötletét Aleksandar Vucic köztársasági elnök vetette fel júliusban, amikor azt mondta, Szerbiának rendeznie kell a Koszovóval fenntartott viszonyt annak érdekében, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelnie, és Szerbia is tovább tudjon lépni. Az államfő aláhúzta: tartós megoldásra van szükség, amely kizárja az összetűzések lehetőségét. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Veljko Odalovic, a szerb külügyminisztérium főtitkára az RTS-nek elmondta, hogy a konzultáció első körében, kedden jogászprofesszorok véleményét hallgatja meg Nela Kuburovic igazságügyi miniszter és Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője, illetve a nemzeti konzultációval megbízott munkacsoport elnöke.
Aleksandar Vucic szerint a társadalom minél szélesebb körének bevonására van szükség a konzultáció során, hogy az eredményt, illetve az azt követő döntést mindenki magáénak érezze. Az államfő hétfő este a belgrádi Pink Televízióban kiemelte, tisztában van azzal, hogy sok támadás éri majd a döntésekért, bármilyen irányba is mutassanak azok. Úgy fogalmazott: a megoldási javaslattól függően vagy gyávának nevezik majd vagy árulónak.
Ez utóbbi kijelentésével Aleksandar Vucic arra utalt, hogy egyes bírálatok szerint a nemzeti konzultáció csak színjáték, és semmi eredménye nem lesz, a célja csupán annyi, hogy elterelje a figyelmet az ország más problémáiról, míg mások szerint az úgynevezett belső párbeszéd végeredménye az lesz, hogy Szerbia mégiscsak elismeri Koszovó függetlenségét.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A férfiak számára 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be, míg a nők önként jelentkezhetnének kiképzésre.
A magyar cég megszerzi a szerbiai NIS olajvállalat többségi részesedését az orosz tulajdonostól. Az üzlettel a Mol bebetonozza régiós hatalmát, immár a balkáni olajláncban is megkerülhetetlen szereplővé válik.
A Mol Csoport a közép-európai régió vezető olajvállalatává válik a szerbiai NIS felvásárlásával. Toldi Ottó írása.
Nem fukarkodik Szerbia.
Milan Glusacs nem fogta vissza magát.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
