Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
A menekültek családegyesítését egyre szigorúbban szabályozó európai törvények gyakran nem felelnek meg az emberi jogi előírásoknak, a korlátozások felszámolása az érintetteknek és a befogadó társadalmaknak egyaránt hasznára válna – foglalt állást Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa csütörtökön.
A menekültek családegyesítését egyre szigorúbban szabályozó európai törvények gyakran nem felelnek meg az emberi jogi előírásoknak, ezen korlátozások mihamarabbi felszámolása az érintetteknek és a befogadó társadalmaknak egyaránt hasznára válna – foglalt állást Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa csütörtökön.
„A menekültek közül sokaknak hátra kell hagyniuk családtagjaikat, ez pedig csak fokozza a száműzetés traumáját. Miután menedéket találnak Európában, gyakran a családegyesítés a menekültek első számú prioritása. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy felismerjük, milyen szörnyűséges lehet számukra, ha megfosztják őket ennek a lehetőségétől” – mutatott rá közleményében a lett biztos. Hozzátette, jelenleg menekültek ezrei kénytelenek tartósan külön élni házastársuktól és gyerekeiktől az egyre szigorodó európai törvények miatt, amelyek gyakorta sértik az emberi jogi normák betűjét vagy szellemét.
A 2015-2016-os migrációs válságra válaszul hozott új szabályok jelentősen megnehezítették a menekültek, s különösen a – menekültstátus helyett – úgynevezett kiegészítő védelemben részesített személyek családegyesítését. Utóbbiak esetében „nem tükrözi a valóságot” a hatóságoknak az a feltételezése, miszerint csak rövid ideig maradnak Európában, az elhúzó konfliktusok miatt ugyanis az ideiglenes tartózkodás gyakran tartóssá válik - hangsúlyozta. Muiznieks emellett sérelmezte, hogy a családegyesítésről szóló diskurzus rövidtávú politikai megfontolások mentén zajlik a kontinensen, ahol a legfőbb kérdés az, hogy miként lehet csökkenteni az újonnan érkezők számát.
Mint írta, a hátrahagyott rokonok sorsa miatti bizonytalanság meglehetősen káros a menekültek integrációja szempontjából, különösképpen a kísérő nélküli gyerekek esetében, az ET tagországainak ezért újra kellene gondolniuk a jelenleg alkalmazott megközelítésüket. A családegyesítések ellehetetlenítése ráadásul ellentmond annak a célkitűzésnek is, hogy szabályozott keretek közé szorítsák a migrációt – emelte ki Muiznieks.
(MTI)