A 2015-2016-os migrációs válságra válaszul hozott új szabályok jelentősen megnehezítették a menekültek, s különösen a – menekültstátus helyett – úgynevezett kiegészítő védelemben részesített személyek családegyesítését. Utóbbiak esetében „nem tükrözi a valóságot” a hatóságoknak az a feltételezése, miszerint csak rövid ideig maradnak Európában, az elhúzó konfliktusok miatt ugyanis az ideiglenes tartózkodás gyakran tartóssá válik - hangsúlyozta. Muiznieks emellett sérelmezte, hogy a családegyesítésről szóló diskurzus rövidtávú politikai megfontolások mentén zajlik a kontinensen, ahol a legfőbb kérdés az, hogy miként lehet csökkenteni az újonnan érkezők számát.
Mint írta, a hátrahagyott rokonok sorsa miatti bizonytalanság meglehetősen káros a menekültek integrációja szempontjából, különösképpen a kísérő nélküli gyerekek esetében, az ET tagországainak ezért újra kellene gondolniuk a jelenleg alkalmazott megközelítésüket. A családegyesítések ellehetetlenítése ráadásul ellentmond annak a célkitűzésnek is, hogy szabályozott keretek közé szorítsák a migrációt – emelte ki Muiznieks.
(MTI)