Szoboszlaiék páholyból figyelték a riválisokat: bukott a City, nyert a Barca, megszenvedett a Milan
Mandiner-összefoglaló a labdarúgó Bajnokok Ligája 6. fordulójának szerdai játéknapjáról.
Carles Puigdemont egész életében a függetlenségéért küzdött, még a flippergépet is spanyol kurvának nevezte, ha vesztett.
A spanyol miniszterelnök első számú ellenségét, a katalán elnököt mutatja be portrécikkében a France 24. Az ötvenöt éves Carles Puigdemontra (ejtsd: Karlasz Pucsdémont) egyik harcostársa úgy hivatkozik, mint „az egyik legmeggyőződésesebb emberre, akit valaha látott”.
A Puginak becézett Puigdemont elszakadáspárti pékcsaládban nőtt fel a mintegy kétezer lelket számláló Amerben, és már a nyolcvanas években csatlakozott a függetlenségi küzdelemhez. Filozófia szakot végzett, majd újságíróként helyezkedett el 1983-as súlyos autóbalesete után. (Puigdemont azért viseli jellegzetes bubifrizuráját, hogy palástolja a sebet, melyet a balesetben szerzett.) Az El Punt Avui nevű napilapnál korrektorból főszerkesztővé emelkedett, kollégái úgy emlékeznek rá, mint aki hangosan támogatotta az elszakadást. „Amikor a flipperen elvétette a golyót, spanyol kurvának nevezte a masinát” – meséli az egyikük.
Puigdemont 1991-ben kezdeményezte azt, hogy Gerona város nevét a katalán Gironára változtassák át. Politikai pályafutása 2011-ben szárnyalt fel, amikor a város polgármesterévé választották. Puigdemont az elnöki tiszt elnyerése után nem költözött Barcelonába, ma is Gironában lakik, mondván, csupán az utolsó pillanatban, véletlenszerűen került a hatalomba, miután a szélsőbaloldal lemondásra kényszerítette Artus Mast.
A France 24 cikke rámutat: Puigdemont csupán egyszer tárgyalt személyesen Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel, a nagyközönséggel azonban sokkal aktívabb kommunikációt folytat: a közösségi oldalakon népszerűsíti politikáját. A poliglott elnök (a katalánon és a spanyolon kívül franciául és románul beszél) rengeteg interjút ad külföldi lapoknak. Puigdemont tisztában van azzal, hogy a konkrét függetlenségi követelés megosztja a katalánokat, ezért a nép önrendelkezési jogának kérdésére helyezi a hangsúlyt. Elemzők ügyes taktikusként jellemzik Puigdemontot, még ha katalán elnökként „villamosszéken” is ül.
Puigdemont kevéssé foglalkozik gazdasági és társadalmi ügyekkel, az elszakadás kérdése számára felülír minden problémát, az azonban nem világos, hogyan kívánja azt elérni. Amint azonban kikiáltják a függetlenséget, valószínűleg elhagyja a politikát.