Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter az NTV-nek adott interjújában elemezte az USA viszonyát Észak-Koreával. Kifejtette azt is, hogy lehetetlen meggyőzni Amerikát arról, hogy nem jelent fenyegetést számukra nézve az orosz külpolitika.
Az Egyesült Államok azért nem fog csapást mérni Észak-Koreára, mert biztos abban, hogy a kelet-ázsiai országnak van nukleáris fegyvere – vélte az orosz külügyminiszter az NTV televízió által vasárnap sugárzott interjújában.
Szergej Lavrov szerint 2003-ban a Egyesült Államok azért támadta meg Irakot, „mert százszázalékos információjuk volt arról, hogy nem maradt ott semmiféle tömegpusztító fegyver”. Lavov úgy vélekedett, hogy „Koreára az amerikaiak nem fognak csapást mérni, mert nemcsak sejtik, hanem pontosan tudják, hogy vannak atombombái”.
Azt mondta, ha ezt az elemzési eredményt „nem fogják fel az Egyesült Államokban”, akkor „ellenőrizetlen zuhanórepülésbe szakadtunk bele”, ami sok tíz-, ha nem százezernyi ember szenvedését okozza majd a két Koreában, valamint a szomszédos Japánban, Oroszországban és Kínában.
Az ENSZ-közgyűlés ülésszakának eddigi munkáját értékelve elmondta, hogy Oroszország eddig egyetlen országtól sem kapott konkrét javaslatot arra a kezdeményezésére, hogy vezényeljenek kéksisakos békefenntartókat a Donyec-medencébe.
Szíriáról szólva Lavrov kijelentette, hogy az Iszlám Állam és an-Nuszra Front terrorszervezetek legyőzése után kiderül majd, hogy vannak-e más, esetleg politikai céljai az Egyesült Államoknak az arab országban a terroristák megsemmisítésén kívül. Mint mondta, az amerikaiak, többek között Rex Tillerson külügyminiszter arról biztosította Moszkvát, hogy a terroristák likvidálása Washington egyetlen célja.
Az orosz-amerikai viszonyról nyilatkozva úgy vélekedett, nincs értelme lebeszélni az amerikai vezetést arról a hitéről, hogy Oroszország fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára. Közölte, hogy az Egyesült Államokban kiüríttetett és átvizsgált, orosz tulajdonban lévő diplomáciai ingatlanok ügyében az orosz külügyminiszter ügyvédi irodákkal tárgyal és gyűjti a kereset összeállításához szükséges dokumentumokat.
Az Egyesült Államoknak az ENSZ reformjára vonatkozó javaslatáról nyilatkozva, az erről szóló amerikai nyilatkozatot Oroszország, Kína és Franciaország nem írta alá, Lavrov óvatosságra intett és hangsúlyozta, hogy annak nem szabad megzavarnia a világszervezet munkáját.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Vége az atomfegyverek korlátozásának, az oroszok és az amerikaiak is azt csinálnak, amit akarnak.
Nehezen megállapítható, hogy kinek van igaza.
Az orosz külügyminiszter véleménye szerint nem sok jóra számíthat az ukrán elnök.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Brüsszel szerint Oroszország részvétele a nemzetközi sportban továbbra is biztonsági kockázatot jelent.
Az orosz–ukrán háború egyik legérzékenyebb kérdésében történt előrelépés az elmúlt napokban.
