Greta, a forradalmár: az aktivista lázongásra szólítja fel az amerikaiakat a választás előtt
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
Csigaházaiba visszahúzódó Európáról, a transznacionális listákról, az euróról, a magyarok húsáról, a szlovákok halrudacskáiról és a százéves Romániáról is beszélt az évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Juncker szerint Európa – ellentétben a gyakran ismételt fogalommal – nem erődítmény, hanem a szolidaritás kontinense, ahol az üldözötteket befogadják. Tudósításunk Strasbourgból.
Mi lesz veled, Európai Unió? – sokan teszik fel mostanában az egyre aktuálisabb kérdést, hiszen úgy tűnik, az európai együttműködést számos konfliktus feszíti szét: migráció, gazdasági különbségek, Brexit, környezetvédelem, terrorizmus, biztonságpolitika, társadalmi egyenlőtlenségek és még számos más probléma. Milyen megoldásokat kínál ezekre a problémákra az EU? Egyáltalán van kiút a jelenlegi helyzetből?
Jean-Claude Juncker a szerdán Strasbourgban ülésező Európai Parlament előtt terjedelmes, egyórás beszédében ezekre a kérdésekre kívánt választ adni.
A Mandiner a helyszínről tudósít.
Ideje előbújni a csigaházakból!
Az Európai Bizottság elnöke szerint az Unió bár nem tökéletes, dee sokkal jobb állapotban van, mint a tavaly ilyenkor megtartott évértékelő idején. Szerinte akkor az együttműködést sok támadás érte, ezért „mindenki látta, hogy az Unió nincs jó állapotban”. Juncker leszögezte, a tavalyi válságos szituációban kínálkozó két megoldás – az összefogás és a pozitív Európa-kép lefektetése, vagy a „csigaházakba” való visszavonulás – közül ő az előbbit támogatja.
Dicsérte továbbá a kontinens gazdaságát is, melynek növekedése szerinte új lendületet vett és Európa minden államában érezteti hatását, immáron pedig az átlagos 2,2%-os növekedési ütemével meghaladja az USA éves 2%-os értékét. És hozzátette, mindez nem csupán az általa vezetett Európai Bizottság érdeme, de az jelentős szerepet vállalt benne.
Ahogyan sokat segített az Európai Beruházási Terv is: ez sok kis- és középvállalkozásnak adott új lendületet. Juncker kiemelte: jelentősen lecsökkent az Unió államaiban tapasztalható államháztartási hiány is, mely mára átlagosan csupán 1,6%-ot tesz ki.
Így használnánk ki a szelet Európa vitorláiban
„Újra visszatért a szél Európa vitorláiba. Ezt a szelet, amely sajnos nem tart örökké, ki kell használni”, mondta, kifejtve, hogy a következő EP-választásig hátralévő 16 hónapban folytatni kell az elindított trendeket, és kijelölni a jövő irányait. A Bizottság elnöke a jövőre nézve ezért öt konkrét irányelvet említett meg:
Távlati cél továbbá, hogy az EU szabadkereskedelmi megállapodást kössön Ausztráliával és Új-Zélanddal. Ehhez azonban nagyfokú átláthatóságra van szükség – vélekedett Juncker –, ehhez pedig a nemzeti parlamenteket is tájékoztatni kell. „Vége az átláthatatlanságnak, vége a bizottságellenes pletykáknak” – emelte ki.
Külön kiemelte viszont az internet veszélyeit is: a terrorista propaganda, az online radikalizáció és a kibertámadások ellen is európai szinten fel kell venni a harcot. A Bizottság elnöke szerint ezek „sokszor veszélyesebbek, mint egy háborús cselekmény”, ezért pedig az EB egy kiberbiztonsági ügynökség felállítását fogja javasolni.
Szomorúnak nevezte ugyanakkor az elnök, hogy a tagállamok nem mutatnak azonos szolidaritást. Szerinte Európa – ellentétben a gyakran ismételt fogalommal – nem erődítmény, hanem a szolidaritás kontinense, ahol az üldözötteket befogadjuk.
Ezért szolidárisnak kell maradni Észak-Afrikával szemben. Ugyanakkor Juncker kitért az illegális migráció kérdésére is: leszögezte, hogy
A magyarok húsa, a szlovákok halrudacskái
Szélesebb konszenzuson kell nyugodniuk az uniós döntéseknek is: a bizottsági elnök olyan folyamatot indítana el, ahol a döntéseket demokratikus viták előznék meg. Viszont az Unió jövőjéről szóló vitákat valahogyan körvonalazni kell, ezért született meg az EU úgynevezett „Fehér könyve”. Ez három alapelven, a szabadságon, az egyenlőségen és a jogállamiságon nyugszik.
Juncker szerint meg kell teremtenünk az „Egyenlőség Unióját”: eszerint semmiképpen sem lehetnek másodrangú polgárok Európában. Nem lehetnek másodrangú munkavállalók sem – azonos munkáért azonos bér jár minden munkavállalónak, ennek előrelendítésére pedig közös munkapiaci hatóságot akarnak felállítani. És végül, nem lehetnek másodrangú fogyasztók sem: ugyanolyan minőségű termékeket igényelnek a kelet-európai fogyasztók is, mint nyugati társaik. „A magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben! A szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskákban!” – fejtette ki.
Európa a jog erejével emelkedett fel, ezért nem lehet, hogy az erősebb joga érvényesüljön. Az Európai Bíróság jogerős ítéleteit pedig mindenkinek tiszteletben kell tartania, mivel a jogállamiság kötelezettség – szögezte le.
Törökország hagyja abba a nácizást!
Kiemelt szerepet játszanak a kompromisszumok is az EU jövőjében: Juncker szerint aki nem kompromisszumképes az nem „Európaképes”. Az EB elnöke emellett Romániát és Bulgáriát azonnal felvenné a schengeni övezetbe, amint pedig Horvátország teljesíti a csatlakozás feltételeit, számára is lehetővé kell tenni azt.
Kötelezően bevezetné Juncker az eurót: az eurozónához mindenki köteles csatlakozni, de az EU-nak is minden segítséget meg kell adnia ahhoz, hogy a csatlakozás kritériumai létrejöhessenek – fejtette ki.
A balkáni bővítésről szólva elmondta: Törökország tagsága mindaddig ki van zárva, amíg a törökök távolodnak a jogállamiságtól. Követelte továbbá, hogy minden újságírót engedjenek szabadon, és hagyják abba az EU-tagok „lenácizását”.
Éljen a százéves Románia!
Ha Juncker terve létrejön, megszűnne az egyhangú szavazás az Európai Bizottságon belül: azután már minősített többség is elég lenne egy határozat elfogadásához.
Az elnök szerint így gyakoribb, egyszerűbb és hatékonyabb lenne a döntési folyamat. A Bizottság emellett már decemberben javaslatot fog tenni egy európai valutaalap létrehozására, és törekedni fognak egy uniós gazdasági és pénzügyminiszteri tisztség megalapítására is.
Nem mindent emelne viszont Juncker javaslata uniós szintre. Szerinte a Bizottság beszéljen az igazán fontos dolgokról és ne tegyen folyton új, felesleges kezdeményezéseket. Így egyes jogköröket tagállami kézbe adná vissza, mivel az észszerűség, a józan ész is ezt diktálja.
Transznacionális listákat hozna létre továbbá a bizottsági elnök. Juncker szerint az európai kampányok ellentétekkel terheltek, az államhatárokon átívelő listák pedig megoldást jelentenének erre.
Az EU-nak tisztelnie kell a tagállamok múltját, ezért külön ünnepelni fogja a jövőre fennállásuk századik évfordulóját ünneplő Észtországot, Litvániát, Lettországot és Romániát is, fogalmazott végül beszédében Jean-Claude Juncker.