Értékelik az ukrán diszkriminációellenes új törvényeket és a romák integrációját, azonban fokozott erőfeszítéseket várnak el az LMBT közösséget érintő erőszak és gyűlöletbeszéd megszüntetésének ügyében – derül ki az Európa Tanács (ET) rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának (ECRI) kedden közzétett jelentéséből.
Negatív hatással van a sérülékeny társadalmi csoportokra és a gyűlöletbeszéd terjedéséhez vezetett a több mint három éve tartó fegyveres konfliktus Ukrajnában – állapítja meg kedden közzétett jelentésében az Európa Tanács (ET) rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága (ECRI). Az értékelésben elismerően szólnak a diszkriminációellenes új törvényekről, a gyűlöletbűncselekmények kivizsgálásáról, a romák integrációjáról és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek iránti szolidaritásról, azonban kiemelik, hogy az ukrán hatóságoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket a kisebbségek, és a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LGBT) közösség tagjai elleni erőszak, valamint a gyűlöletbeszéd ellen.
Mint írják, a Krím félsziget jogellenes orosz elcsatolása, illetve a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus azt eredményezte, hogy oroszellenes retorika uralkodott el a politikai diskurzuson. Kevés olyan esetről tudni viszont, amikor kizárólag nemzetiségük miatt oroszokat zaklattak vagy támadtak meg az országban. A szakértők hangsúlyozták: a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek iránt eleinte magas fokú szolidaritást tanúsított a társadalom, de ez múlóban van, az érintetteknek komoly nehézségekkel kell szembenézniük egyebek mellett a lakhatás és a foglalkoztatás terén is.
A roma gyerekek oktatási szegrációja, a korai iskolaelhagyás is súlyos problémát jelent, ráadásul a romák a leggyakoribb célpontjai a rasszista erőszaknak. Emellett a menekültek társadalmi integrációja is nehézkes Ukrajnában, nem kapnak jóléti támogatásokat, nincsenek ingyenes nyelvtanfolyamok - mutattak rá. „Miközben üdvözöljük az eddigi eredményeket, vannak olyan ügyek, amelyek továbbra is súlyos aggodalomra adnak okot” – mondta Christian Ahlund, az ECRI elnöke. „A fennálló konfliktus a gyűlöletbeszéd térnyerését okozta az elmúlt három évben, és általánosságban is negatív hatással volt a sérülékeny csoportokra” – tette hozzá. „Bízom abban, hogy a hatóságok eleget fognak tenni a helyzetértékelésben foglalt ajánlásoknak” – közölte Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára.
AZ ECRI a 47 tagállamot számláló páneurópai szervezet, az Európa Tanács független szakértőkből álló testülete, amely kifejezetten a rasszizmus, a diszkrimináció, az idegengyűlölet és az intolerancia területét vizsgálja.
(MTI)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna a brit lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint.
Az EU új külügyi főképviselője arról is kifejtette a véleményét, hogy szerinte az orosz gazdaság katasztrofális állapotban van.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
