Az Európa Tanács közgyűlésének több tagjának szavazatát is pénzmosáson keresztül vásárolta meg Azerbajdzsán – az Európai Parlament ugyanakkor döntött: fel kell göngyölíteni az azeri pénzmosási botrány szálait.
Az „azeri pénzmosoda” néven elhíresült korrupciós botrány szálaink felgöngyölítését sürgette szerdai állásfoglalásban az Európai Parlament. Az Európai Parlament képviselői elítélték, hogy Azerbajdzsán és más tekintélyelvű rezsimek megpróbálnak törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között.
Hangsúlyozták, a parlamentnek ki kell vizsgálnia az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére. A korrupció és az emberi jogi sérelmek kapcsolatát vizsgáló állásfoglalásban azt javasolták, szerepeljen anti-korrupciós záradék az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban, szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket az adott helyi hatóságokkal együttműködve. Szükség esetén vezessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat az emberi jogok sérelmét okozó rendszerszintű korrupció esetén.
Nemrégiben több nagy európai lap nyilvánosságra hozta, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, többek között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására. Az azeri kormány a pénzmosodáján keresztül állítólag az Európa Tanács közgyűlése több tagjának szavazatát is megvásárolta. Az Organized Crime and Corruption Reporting Project nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi oknyomozó szervezet és a szóban forgó lapok Laundromat (Pénzmosoda) címet viselő jelentésükben több mint 16 ezer azeri tranzakcióról rántották le a leplet.
Az EP képviselői aláhúzták, hogy az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket és mindazokat, akik az esetleges veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket.
Hozzátették továbbá, hogy kerüljön minél hamarabb az Európai Unió Tanácsa elé a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista és léptessenek életbe korlátozó intézkedéseket a szóban forgó emberek ellen.
Magnyitszkij a Hermitage Capital amerikai befektetési alapnak dolgozott, s azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket vádolt meg korrupcióval és az alap pénzének ellopásával. Az ügyvéd tisztázatlan körülmények között halt meg egy orosz börtönben.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Egy friss ukrán közvélemény-kutatás szerint azok közül, akik ismerik a botrányt, a többség személyesen Volodimir Zelenszkijt teszi felelőssé volt üzlettársa korrupciógyanús ügyeiért.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Az előzetesből szabadult polgármester költségracionalizálást emleget.
A szurkolók abban bíznak, hogy ez csak egy rossz vicc.
