Továbbra sincs megegyezés a horvát-szlovén határvitában

Horvátország továbbra sem tekinti kötelező érvényűnek a hágai nemzetközi döntőbíróság határozatát, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak – derült ki a találkozót követő nyilatkozatokból. Andrej Plenkovic horvát és Miro Cerar szlovén kormányfő először találkozott azóta, hogy a nemzetközi testület két hete Szlovénia javára döntött a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat illetően, amelyet az ítélet szerint módosítani kell, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kihajózni az Adriai-tengerre.

Cerar a sajtótájékoztatón megismételte korábbi kijelentését, miszerint a bíróság döntése végleges és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is. Úgy vélte: az ítéletnek nincsenek győztesei vagy vesztesei. Ennek ellenére továbbra is különbözik a két ország álláspontja – mondta, majd hozzátette: Ljubljana azonban kész párbeszédet folytatni. „Remélem ez a párbeszéd ésszerű időn belül eredményhez is vezet” – húzta alá Cerar. Plenkovic úgy fogalmazott: a mostani találkozónak az volt az üzenete, hogy a dialógusnak folytatódnia kell. Mint mondta: el kell kerülni az incidenseket és nem szabad egyoldalú lépéseket tennie egyik félnek sem. „A tárgyalásoknak kell eredményt hozni, hogy az mennyire fog hasonlítani a hágai bíróság döntéséhez, azt nem lehet előre tudni” – vélekedett. 

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. Zágráb 2015-ben döntött úgy, hogy visszalép a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon. A határvita ügyében június 29-én hozott döntés az ügyben eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság. Az ítélet szerint a Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell tartoznia, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei falvakat.

A két kormányfő a sajtótájékoztató után Triesztbe utazott a nyugat-balkáni országok szokásos éves csúcstalálkozójára, amelyen Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is részt vesz.

(MTI)