A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) eredeti tervezete szerint a KRS tagjainak megválasztásához egyszerű parlamenti többség lett volna elegendő. A PiS még az elnöki vétó bejelentése előtt beleegyezett Duda javaslatába, a parlamentben megszavazott törvény azonban még nem tartalmazta ezt a megoldást. Egyes politikusok nyilatkozataiból arra lehetett következtetni, hogy ezt egy utólagos törvénymódosítással oldják majd meg. A hétfői indoklásban az államfői hivatal a KRS-tagságra pályázó jelöltek állítására vonatkozó megoldásokat is kifogásol. Az államfő úgy értékeli, hogy a jelenlegi változat nem biztosítja „különféle bírói csoportok” képviseletét. A KRS-ben jelenleg a felsőbb szintű bíróságok képviselői vannak „túlreprezentálva” – véli Duda, „betegesnek” minősítve ezt az állapotot.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. Andrzej Duda a múlt héten bejelentette: két hónapon belül saját törvényjavaslatokat terjeszt elő a megvétózott törvények helyett. Az Európai Bizottság (EB) szombaton kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen amiatt, hogy a hivatalos közlönyben előző nap közzétették a Duda által aláírt, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt. Előtte, múlt szerdán az EB kilátásba helyezte: amennyiben a KRS-t és a legfelsőbb bíróságot érintő, Duda által megvétózott törvények mégis hatályba lépnek, kész elindítani a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben.
(MTI)