A röpködő békegalamb hete
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A török államfő Jeruzsálem „megvédése” után kedden kifejtette: a nyugati országok bántalmazzák a török állampolgárokat, és ügynökeik felparcelláznák Törökországot. Erdoğan továbbá kifejtette: nem fogják végrehajtani a nyugat utasításait és fel fogják emelni a hangjukat az igazságtalanságok ellen.
Recep Tayyip Erdoğan a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülésén kedden Ankarában felszólította a világ muzulmánjait, védjék meg Jeruzsálemet. A napon török elnöknek azonban nem ez volt az egyetlen erős kijelentése: a vezető szerint ugyanis a nyugati országok, köztük az Egyesült Államok, Németország és Hollandia török állampolgárokat bántalmaznak, és ügynökeikkel fel akarják parcellázni Törökországot
Erdoğan kifejtette: „A nyugati országok azt gondolják, hogy amit csak óhajtanak, azt Ankara majd azonnal végrehajtja. Az ő érdekük legyen meg, mi pedig áldozzuk fel magunkat. Azt szeretnék, hogy bármennyi igazságtalanságot is követnek el velünk szemben, ne emeljük fel a hangunkat, s hogy miközben nem engednek felszólalni engem vagy a minisztereimet, az ő ügynökeik nyugodtan bóklászhassanak nálunk”. A politikus mindazonáltal megjegyezte: ez már nem az a Törökország, amely egy pofon után odanyújtja arcának másik felét is.
Törökországnak két okból van feszült a viszonya az Egyesült Államokkal. Egyrészt Ankara a tengerentúl élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot vádolja a tavalyi júliusi puccskísérlet kitervelésével, és a férfi kiadatásával kapcsolatban még mindig nincsenek érdemi fejlemények. Másrészt Washington fegyvereket szállít az Iszlám Állam terrorszervezet harchoz azoknak a szíriai kurdoknak, akikben Ankara a függetlenségre törekvő törökországi kurd fegyveres lázadók szövetségeseit látja. Németország és Hollandia pedig a végrehajtó elnöki rendszerről döntő április 16-ai népszavazást megelőzően nem hagyta, hogy a török vezetés a Németországban és Hollandiában élő török közösségek előtt kampányoljon.
Ankara szerint a múlt héten letartóztatott emberi jogi aktivisták – akik között egy német állampolgár is volt – kétes tevékenységet folytattak Törökországban. Peter Steudtnert és öt társát július 5-én állította elő a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában. Az érintettek állításuk szerint egy kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt. A Vatan című török napilap úgy értesült: a Steudtnerrel együtt letartóztatott egyik svéd aktivistától olyan térképet foglaltak le a hatóságok, amelyen a főként kurdok lakta keleti és délkeleti országrész Törökország többi vidékétől eltérő, de a környező országok kurdok lakta területeivel egyező színnel volt feltűntetve.
Erdoğan nehezményezte, hogy diplomáciai válság alakul ki abból, hogy szerinte Ankara tetten éri azokat az ügynököket, akik Törökországban társadalmi káoszt igyekeznek teremteni. „Olyan cselekedet, amely náluk bűnnek számít, az nálunk miért lesz az ő szemükben emberi jogi és szabadságjogi ügy” – tette fel a kérdést az elnök. Hangsúlyozta: „vagy tiszteletben tartják a szuverenitásunkat, vagy megkapják a tiszteletlenségért járó választ”.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy irányváltás következik Németország Törökországgal folytatott viszonyában, mert az ankarai vezetés hátat fordít az európai értékeknek. A külügyminiszter a német-török kormányzati viszony további romlása miatt tartott külügyminisztériumi válságtanácskozás után tett nyilatkozatában az új irányvonalat vázolva elmondta, hogy felülvizsgálják a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalásokat. A tárca egyben frissítette a Törökországba utazóknak szóló információit, figyelmeztetett, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség.
(MTI)