Rövidített követeléslistát tettek közzé Katarral szemben Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein külügyminiszterei.
A Katarral diplomáciai kapcsolatokat megszakító arab országok diplomatái szerint a viszályukban történő bármely közvetítési kísérletnek a Dohával szemben megfogalmazott követeléseiken kell alapulnia – jelentette csütörtökön a Ria Novosztyi orosz hírügynökség az Egyesült Arab Emírségek hírügynökségére hivatkozva, amely szerint az arab országok közzé tettek egy Katarral szembeni rövidített követeléslistát. Az új és a korábbinál rövidebb követeléslistáról Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein külügyminiszterei még július 5-én állapodtak meg.
A felsorolás olyan elemeket tartamaz, hogy Katar tartsa magát a terrorizmus és a szélsőségek elleni küzdelemhez, mondjon le a feszültségkeltésről, valamint az erőszakra történő felhívásról, teljesítse a Perzsa(Arab)-öböl menti szunnita arab monarchiákat tömörítő Öböl menti Együttműködési Tanács keretében 2013-ban és 2014-ben, valamint a Rijádban 2017 májusában tartott amerikai-arab csúcson hozott határozatokat. A követelések között szerepelt az is, hogy Doha tartózkodjon a más államok belügyeibe történő beavatkozástól, illetve a szélsőséges csoportok támogatásától. A miniszterek mindemellett emlékeztettek: Doha eddig semmi komolynak vehető lépést sem tett, hogy válaszoljon az arab államok korábbi követeléseire.
A The Wall Street Journal amerikai lap úgy tudja: a júniusban összeállított, 13 követelésből álló felsorolás helyett hat közös „alapelvet” fogalmazott meg a négy arab állam. Ezek között már nem szerepelnek olyan pontok, mint a dohai székhelyű al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió bezárása, vagy az összes iszalmista szervezet azonnali kiutasítása Katarból.
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein június 22-én 13 követelésből álló listát továbbított Katarnak. A követelések között szerepelt az al-Dzsazíra bezárása, az Iránnal fennálló kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont felszámolása is. A határidő sikertelen elmúltával további intézkedéseket jelentettek be a gyakorlatilag blokád alá vett emírséggel szemben, amely a szárazföldön csak Szaúd-Arábia felől megközelíthető félszigeten fekszik. Doha szerint az arab országok teljesíthetetlen követelések elé állították.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Az amerikai és a kínai elnök Peruban találkoznak. Trump elnökségével várhatóan keményebb Kína-politikája lesz az Egyesült Államoknak.
Nacionalista gyökerű és magyarellenes élű a tervezet, a szlovák ellenzék szerint fölöslegesen visszavezet a kilencvenes évekbe.
Az arab vezetők megtárgyalják, hogy mit várhatnak a januárban érkező Trump adminisztrációtól.
Hét év után tért haza Varsóból Kovács Orsolya Zsuzsanna nagykövet, akit többek között a jobboldali lengyel-magyar intézet Tuskék által tervezett bezárásáról és az ezeréves lengyel-magyar barátságról is kérdeztük. Interjúnk.
A budapesti diplomáciai csúcson tartott sajtótájékoztatót a kormányfő.
Csúnyán berágtak az elfogatóparancs miatt.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
