Lapértesülések szerint Michael Flynn már akkor is szövetségi vizsgálat alatt állt, amikor még ki sem nevezték Trump tanácsadójává, és erről Trump munkatársainak tudomásuk volt. A tábornok ellen azért indítottak vizsgálatot, mert kiderült, hogy a tavalyi elnökválasztási kampány idején titokban a török kormány fizetett lobbistája volt. Flynn egyébként a Russia Today orosz tévétársaságtól is kapott pénzt.
A The New York Times című napilap és más amerikai médiumok szerint Donald Trump stábja – a Fehér Ház korábbi állításával ellentétben - mégis tudott arról, hogy Törökország lobbistája volt az amerikai elnök első nemzetbiztonsági tanácsadója, az azóta lemondatott Michael Flynn. A napilap elsőként, még szerda éjjel, internetes kiadásában jelentette ezt, majd a jól informáltságáról híres McClatchy hírportál és a Republikánus Párthoz közel álló Fox televízió is nagy teret szentelt a témának. Mindezt a Fehér Ház márciusban még tagadta, holott erről maga Flynn tábornok, majd az ügyvédei is tájékoztatták Donald Trump átmeneti csapatát – olvasható a The New York Timesban.
A liberális lap információi szerint Michael Flynn már akkor is szövetségi vizsgálat alatt állt, amikor még ki sem nevezték, és erről Trump munkatársainak tudomásuk volt. A tábornok ellen azért indítottak vizsgálatot, mert kiderült, hogy a tavalyi elnökválasztási kampány idején titokban – üzletemberek közvetítésével – a török kormány fizetett lobbistája volt.
Az ellene folyó vizsgálatról az igazságügyi minisztérium értesítette a tábornokot, akinek ügyvédje erről január 4-én beszámolt a Fehér Házban az ügyek átvételét intéző csapat vezető jogászának, Donald McGahnnak, aki jogi tanácsadóként most is a Fehér Házban dolgozik. A leendő nemzetbiztonsági tanácsadó ügyvédje kétszer is tárgyalt erről vele. A The New York Times szerint a Fehér Ház újdonsült munkatársi gárdája jóval korábban tudott a Flynn elleni nyomozásról, mint ahogyan az március elején nyilvánosságra került. Michael Flynnt ezek ellenére kinevezték nemzetbiztonsági tanácsadónak. A The New York Times felhívja a figyelmet: a megbízatás egyúttal lehetőséget teremtett neki arra, hogy hozzáférjen csaknem valamennyi titkos hírszerzési anyaghoz.
A McClatchy portál információi szerint Flynn – napokkal Donald Trump beiktatása előtt – megakadályozta egy olyan hadművelet végrehajtását, amelyet még az előző elnök, Barack Obama rendelt el az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet ellen, feltételezhetően azért, mert azt Törökország ellenezte. A McClatchy szerint egy olyan hadműveletről van szó, amely az IÁ székhelye, a szíriai Rakka ellen intéztek volna. Bár nem derült ki, hogy Flynn miért akadályozta ezt meg, az köztudomású, hogy Ankara ellenez minden olyan hadműveletet – még ha a terroristák elleni harcról van is szó –, amelyet az IÁ elleni nemzetközi koalíció a szíriai kurdokkal közösen hajt végre. A portál úgy értesült: Flynn 500 ezer dollárt kapott Törökországtól arra, hogy képviselje az érdekeit, de ekkor még nem volt bejegyezve az igazságügyi minisztériumban külföldi ügynökként, ezt csak később történt meg, visszamenőleges hatállyal.
A Fox televízió részletes összeállítása jobbára a The New York Timesban megjelent információkra támaszkodott, felidézve azt, hogy Donald Trump csak saját beiktatása után 24 nappal, február 13-án kényszerítette lemondásra Michael Flynnt. Akkor is azzal az indokkal, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadó félrevezette Mike Pence alelnököt a washingtoni orosz nagykövettel tartott találkozóival és megbeszéléseivel kapcsolatban.
Michael Flynnről később az is kiderült, hogy a Russia Today orosz tévétársaságtól is kapott pénzt.
Elemzőknek feltűnt, hogy a Fox televízió honlapján ismét megjelent egy korábbi, pár nappal ezelőtt már publikált kommentár, amely felteszi a kérdést: „Donald Trump még mindig elnök akar lenni?”.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Fehér Ház kétértelmű nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatban.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Régi-új érdeklődő a láthatáron.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
