A brit kormány a Brexit után is biztosítani kívánja más EU-s tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárainak jogosultságait, de szükségesnek tartja a viszonosság elvének alkalmazását – jelentette ki Theresa May brit miniszterelnök a BBC vasárnapi műsorában.
Theresa May brit miniszterelnök szerint London ragaszkodik ahhoz, hogy a más európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárait illető jogosultságok garantálásáról viszonossági alapon szülessen megállapodás. May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: brit miniszterelnökként fontos feladatának tartja, hogy gondoskodjék a többi 27 EU-országban élő britről. Hozzátette: kormánya biztosítani kívánja a más európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárainak jogosultságait a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakban is, de szükségesnek tartja a viszonosság elvének alkalmazását, vagyis azt, hogy az EU-társállamok is garanciát vállaljanak az ott élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére.
Theresa May kijelentette: ebben a kérdésben megvan a jó szándék London és az EU részéről egyaránt. A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról – vagyis a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításáról – Brüsszelnek küldött levélben is hangsúlyosan szerepel, hogy London a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalások korai szakaszában megállapodásra kíván jutni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárok és az uniós társállamokban élő britek jogosultságainak biztosításáról, és a tárgyalási alapelvekről született uniós megállapodásban is ugyanez a szándék tükröződik az Európai Unióban maradó 27 tagország részéről – mondta a brit kormányfő. Hozzátette: e kölcsönös jó szándék alapján hisz abban, hogy a kérdésről valóban sikerül a tárgyalások korai szakaszában egyezségre jutni.
Nagy-Britanniában heves belpolitikai vita zajlik az EU-s tagállamok állampolgárainak a brit tagság megszűnése utáni jogosultságairól. A konzervatív párti brit kormány már korábban is jelezte, hogy a kilépési tárgyalások kezdete után rövid idővel megállapodást szeretne elérni erről, de úgy, hogy az EU-társállamok is ezzel egy időben, viszonossági alapon garanciát vállaljanak az ott élő britek jogosultságainak további érvényesítésére.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt azonban közölte, hogy ha megnyeri a június 8-ára kiírt előrehozott parlamenti választásokat, akkor „kormányzásának első napján” feltételek nélkül, egyoldalúan garanciát vállalna a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,5 millió külföldi EU-polgár jogosultságainak megvédésére.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje a Labour Brexit-stratégiájának elemeit ismertető minapi beszédében szintén elvetette a konzervatívok által támasztott viszonossági feltételt, „szégyenletes igazságtalanságnak” minősítve, hogy a konzervatív kormány nem hajlandó a brit gazdaságban dolgozó több millió külföldi EU-munkavállaló jogosultságainak egyoldalú garantálására.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Ami nem hajlik, az törik – régi bölcsesség juthat eszünkbe az amerikai választási eredményeket nézegetve. A visszatérő elnök erős felhatalmazással vághat neki második ciklusának. Az inga visszalendült. Csak ennyi történt?
A diktafonmatiné helyett fókuszáljunk hát azokra az eseményekre, amelyek közeljövőnket, közép-európai mindennapjainkat alakítják majd! Constantinovits Milán írása.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
