A Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel vasárnap a londoni parlament illetékes bizottsága a brit kormányt.
A brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat törvényhozási felügyeletére alakult alsóházi bizottság vasárnap közzétett 56 oldalas tanulmányában hangsúlyozta: az EU-társállamokból Nagy-Britanniába települt milliók nem szeretnék, ha a brit kormány alku tárgyává tenné további sorsukat. A bizottság szerint elfogadhatatlan, hogy a külföldi EU-állampolgároknak bizonytalanságban kell élniük, a testület ezért javasolja, hogy a kormány haladéktalanul és egyoldalúan vállaljon garanciát.
May: Viszonosság kell
Theresa May brit miniszterelnök hivatalos álláspontja az, hogy a külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon kell majd megállapodni, viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülését.
A brit kormányra ugyanakkor egyre nagyobb nyomás nehezedik annak érdekében, hogy ezt a kérdést vegye le a kilépési tárgyalássorozat napirendjéről, és hozzon egyoldalú döntést a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok jogainak garantálására. A minap a parlament felső kamarája, a Lordok Háza jelentős, 358:256 arányban megszavazott határozatban szólította fel erre a kormányt. A felsőház e döntésével ahhoz a kormányzati határozattervezethez fűzött módosítást, amelynek parlamenti elfogadása szükséges a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához.
Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválásának március végéig tervezett bejelentése hivatalosan el is indítja – Nagy-Britannia kilépési folyamatát az Európai Unióból. A Lordok Házában elfogadott módosítást az alsóház a tervezet tárgyalásának következő szakaszában érvénytelenítheti.
Bizottság: már most garantálni kell a jogokat
Az alsóház Brexit-bizottságának vasárnap közzétett jelentése megerősíti a felső kamara véleményét arról, hogy a külföldi EU-állampolgárok jogait a kilépési tárgyalásoktól függetlenül már most garantálni kell. A bizottság hangsúlyozza, hogy a tanulmány elkészítéséhez végzett meghallgatásokon még az EU-társországokban élő brit állampolgárok képviselői is szorgalmazták a brit kormány egyoldalú garanciavállalását a Nagy-Britanniában élő külföldi uniós polgárok jogosultságainak fenntartására. A bizottsági jelentés szerint a más EU-országokban élő britek azzal érveltek, hogy egy ilyen brit kormányzati gesztus esetén az őket befogadó országok is nagy valószínűséggel hasonló döntést hoznának.
Az alsóházi bizottság jelentéséhez fűzött becslés szerint jelenleg 3,2 millió külföldi EU-állampolgár él Nagy-Britanniában. Közülük messze a legnagyobb lélekszámú csoport a lengyeleké, 916 ezer fővel. A bizottság a Nagy-Britanniában élő magyarok létszámát 82 ezerre taksálja.
(MTI)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
