Nagy-Britannia hivatalosan is elkezd kilépni az EU-ból

A várakozásoknak megfelelően módosítások nélkül, kényelmes többséggel véglegesítette szerdán a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához szükséges felhatalmazást, amelyet a kormánynak kellett kérnie a törvényhozóktól a brit legfelsőbb bíróság múlt havi döntése alapján.

A képviselők a felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot egy hete már nagy többséggel, 498:114 arányban megszavazták. E héten azonban az indítvány ismét az alsóház elé került, amelynek ezúttal a tervezethez benyújtott módosító javaslatokról kellett döntenie. A néhány soros törvénytervezethez 146 oldalnyi módosítási indítványtömeg érkezett a pártok részéről, de a hétfő óta tartó három újabb vitanap során ezek közül egyiket sem fogadták el, és a szerda esti végszavazáson ismét nagy többséggel, most 494 szavazattal 122 ellenében véglegesítették a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához szükséges alsóházi felhatalmazást.

Hivatalosan is indulhat a Brexit

Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.

A Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni alsóházi képviselőcsoportja önmaga 50 módosító indítványt terjesztett be. Ezek között szerepelt például, hogy az Egyesült Királyság „felülvizsgált feltételekkel” maradjon az Európai Unió tagja, ha az EU-val a kilépési tárgyalások végén létrejövő megállapodást az alsóház képviselői elutasítanák. Skóciában a szavazók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson, és az SNP-kormány azóta többször is felvetette, hogy Skócia nem hagyja magát akarata ellenére „kirángatni” az Európai Unióból.

A kormánytöbbség a Munkáspárt módosítását is elvetette

A legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvényjavaslatot egy olyan módosítással kívánta kiegészíteni, amely jogszabályban kötelezte volna a brit kormányt a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-munkavállalók tartózkodási és egyéb szerzett jogainak előfeltételek nélküli garantálására a brit EU-tagság megszűnése után.

A kormánytöbbség ezt a módosító indítványt is elvetette. Theresa May miniszterelnök azonban a szerdai vitanapon megerősítette azt a már többször hangoztatott álláspontját, hogy London erről a lehető leghamarabb, a kilépési tárgyalások nagyon korai szakaszában megállapodásra akar jutni az uniós társállamokkal, de viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogainak további érvényesülését.

A Lordok Háza még hátra van

Az 50. cikkely aktiválásáról szóló parlamenti vita és szavazás nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása – amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő  az ő személyes döntési jogkörébe tartozott volna, és e döntéséhez nem kellett volna előzetes parlamenti jóváhagyás.

A legfelsőbb bíróság azonban január végén ismertetett jogerős végzésében a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését. A felsőbíróság az állampolgári kezdeményezésre indult eljárás végén azt mondta ki, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.

Az 50. cikkely aktiválásához felhatalmazást kérő kormányzati indítvány az alsóházi tárgyalási szakasz után a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül, amely február 20-án veszi napirendjére a tervezet tárgyalását. Mivel az alsóház módosítások nélkül hagyta jóvá a tervezetet, valószínűtlen, hogy a felsőház komoly mértékben módosítaná, vagy egyéb módon jelentősen késleltetné a határozat törvénybe iktatását. Nem hivatalos értesülések szerint a kormány szeretné, ha a teljes parlamenti tárgyalási szakasz március elejére lezárulna.

(MTI)