Az Oroszországból 2014-ben kitiltott Dan Coats republikánus szenátort nevezheti az amerikai hírszerző szerveket összefogó szervezet élére Donald Trump megválasztott amerikai elnök. Coats-ot a Krím bekebelezése miatt hozott szankciókra válaszul tiltották ki. Akkor azt nyilatkozta: „megtiszteltetésnek” érzi, hogy így került a Kreml célkeresztjébe.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök sajtóértesülések szerint valószínűleg egy Moszkva által orosz földről kitiltott volt republikánus szenátort jelöl majd a hírszerzés csúcsvezetőjének, a 73 éves Dan Coatsot. A jelölés rendkívül kényes kérdés a megválasztott elnök számára, aki pillanatnyilag vitában áll az amerikai hírszerző szervekkel, s nem csekély a feszültség közte és a hírszerző apparátus között, elsősorban az orosz hackertámadások megítélése miatt. Dan Coats jelölésével Trump –elemzők szerint – megnyugtathatja mindazokat, akik szerint túlságosan is elnéző és baráti magatartást tanúsít Oroszország, illetve Vlagyimir Putyin elnök iránt.
A 73 éves Coats mostanáig indianai szenátor volt, s egyike annak a hat szenátornak és három fehér házi tisztségviselőnek, akiket Moszkva 2014-ben – válaszul a Krím bekebelezése miatti szankciókra – kitiltott Oroszországból. A szenátor akkor úgy nyilatkozott: „megtiszteltetésnek” érzi, hogy így került a Kreml célkeresztjébe.
A hírszerzési csúcsszervezetet a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után hozták létre, s feladata a 17 amerikai hírszerző ügynökség munkájának összehangolása, illetve annak biztosítása, hogy az ügynökségek között megfelelő legyen az információk áramlása. E csúcsszervezet vezetője 2010 óta James Clapper, aki éppen a csütörtöki szenátusi meghallgatáson figyelmeztette finoman Donald Trumpot, ne folytasson nyilvános vitákat a hírszerző szervekkel.
Dan Coats 2001 és 2005 között az Egyesült Államok Németországban akkreditált nagykövete, az elmúlt négy esztendőben pedig a szenátus hírszerzési bizottságának tagja volt. Oroszország éles bírálójaként tartják számon.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Csak bízni lehet abban, hogy Európa megáll a felkészülés szintjén, és nem jut el Oroszországhoz hasonlóan a háborúig.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
A Financial Times szerint Putyin kozmetikázott jelentéseket kap a frontról. Ezért nem akar még véget vetni a háborúnak.
A paksi bővítés lehet az apropó.
Fordulóponthoz értünk a háborúban.
Ezúttal sem nyúlt mellé az építési és közlekedési miniszter.
Az amerikai külügyminisztérium vezető tanácsadója Európa és a nyugati civilizáció válságáról beszélt Budapesten.
