Még nem tudja a román kormányfőségből távozó Cioloş, hogy szakít-e a politikával

A román kormányfő sajtótájékoztatóján beszélt erről, amelyen megvonta a valamivel több mint egy éve tartó miniszterelnöki tevékenységének mérlegét. Cioloş 2015 novembere óta kormányfő, és várhatóan szerda este adja át a stafétát utódjának. A politikus elmondta, még keresi, miként hasznosíthatja a továbbiakban tapasztalatát. Cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint külföldi állásra pályázna, jelezve, hogy nem kíván elköltözni Romániából. Cioloş korábban mezőgazdasági EU-biztos volt.

A PNL és az USR felkérésére vár

Arra a kérdésre válaszolva, hogy tárgyalni fog-e a román ellenzék zászlóshajójának számító Nemzeti Liberális Párttal (PNL), valamint a decemberi választások után először parlamentbe jutott Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetőivel, elmondta: a két párt tudja, hogy ő nyitott a tárgyalásra, és amennyiben ilyen felkérést kap tőlük, tárgyalni is fognak. Cioloşt a választások előtt mindkét párt megkörnyékezte, de kormányfőként nem kívánta feladni pártsemleges státusát.

A távozó miniszterelnök szakértői kormánya legfőbb eredményének tartja, hogy számos területen elültették a társadalmi változások csíráit, amelyek Cioloş reményei szerint idővel kihajtanak. Közölte, hogy bő egyéves mandátuma idején több mint 7 milliárd euró áramlott Romániába az európai uniós pénzalapokból, 3,4 százalékkal nőtt az újonnan létrehozott munkahelyek száma a versenyszférában, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal 4,7 százalékra csökkent. Emelkedtek a bérek és a nyugdíjak, így a háztartások jövedelme 13 százalékkal bővült tavaly, mondta Cioloş.

Alapvető hiányosságok pótlása

Úgy vélte, a tavalyi várhatóan csaknem 5 százalékos gazdasági növekedéshez az ő kormánya is hozzájárult. Reményét fejezte ki, hogy a következő kormány használni fogja azokat az eszközöket, amelyeket hátrahagytak. Példaként említette az új közalkalmazotti bérrács kidolgozását, amely a következő kabinetre marad.

Mint mondta, ezt a tervezetet arra a pontos kimutatásra alapozhatják, amelyet a Cioloş-kormány készített el a közszférában alkalmazott bérekről. Cioloş szerint ugyanis eddig nem létezett ilyen statisztika, így az állami intézményeknek nem volt pontos rálátásuk arra, hogy mekkorák a bérek a közszférában. (MTI)