Orbán Viktor szerint a Nyugat-Európában uralkodó szellemi zűrzavar az oka Castro „mentegetésének”, „a valóság elhazudásának”. A kormányfő a Magyar Állandó Értekezleten hozzátette: Magyarország politikája immár „a győztesek politikája lett”. Az egykori „botrány” mára irányelvvé vált.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország ma már „egy győztes csapathoz tartozik”, mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított, kritizált ország volt, addig mára „hirtelen” a magyar politika „a győztesek politikája lett”. A kormányfő csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban értékelte kormánya munkáját.
Úgy fogalmazott, ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt így. Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években „az ellenszél ellenére” is „bátran és tiszta szívvel” kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett. A gazdasági válság kezelésének a magyar kabinet által választott módját – vagyis, hogy a teljes megújulás mellett döntöttek, és munkaalapú társadalmat építettek ki –, sikeresnek minősítette, megjegyezve: a populista jelző nem állja meg a helyét, mert „olyan populizmust még a világon nem láttak”, amely államadósság-csökkentéssel, a hiány leszorításával és gazdasági növekedéssel jár.
Beszélt arról is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége – bár „sokan dolgoztak rajta” – nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott – és ma már megvédi a magyar érdekeket –, a magyarság a határon túl sem hagyta magát, és mert más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt. Úgy összegzett, hogy a „fekete botrányból” mára fősodrú politika lett a nyugati világban.
Az unió nemzetiségek jogaival foglalkozó szabályai halott betűk
A kormányfő előadásában az elmúlt hat év legnagyobb sikerének nevezte a nemzetegyesítést, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. Úgy fogalmazott: 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar-magyar együttműködés napi gyakorlattá vált.
A résztvevők előtt beszámolt arról, hogy 860 ezren adtak be honosítási kérelmet, és eddig több mint 810 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok – értékelt.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szerinte jó példa erre a Székely Mikó-kollégium ügye, a zászló- és névhasználat körüli perek, valamint a korrupcióellenes harc „álcájában” zajló hadjáratok az erdélyi magyarság vezetői ellen. Az unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak – fogalmazott.
Szellemi zűrzavarra utal Castro „mentegetése”
Kitért a bevándorlásra is, amelyet úgy kommentált, hogy egy „altalajcsere-kísérlet” zajlik, vannak ugyanis olyan európai erők, amelyek ki akarják cserélni az európai közélet „altalaját”. A modern kori népvándorlást „belülről” is segítik, mivel biztosítanák az ide tartó néptömegek beutaztatását – fűzte hozzá.
A kormányfő szerint szellemi zűrzavar uralkodik a nyugati világban, amit jól mutat a Fidel Castro volt kubai vezető halála utáni „abszurd helyzet”, Castro „mentegetése”, „a valóság elhazudása”. Ez a balliberális világrend összeomlásának jele, a „68-as álmodozók közül kikerült” európai elit tagjai ugyanis még mindig nem értik, milyen volt „a szocialista és a kommunista rögvalóság” Európában vagy Kubában – fogalmazott.
Régen volt ekkora veszélyben az erdélyi magyarok képviselete
Még nagyobb baj szerinte, hogy ennek az elitnek egy része hisz is abban az „álomvilágban”, amit a szocializmushoz és a kommunizmushoz kötött. Ez az oka annak - folytatta -, hogy Brüsszelben sokan a mai napig nem értették meg a Brexitet és Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson. Pedig ezek azt mutatják, hogy a valóság győzött az ideológiák felett – értékelt a miniszterelnök, hozzátéve: nem nehéz megtalálni a párhuzamot ezen események és a 2010-ben indult magyar változások között.
Jól látható, hogy a baloldal eszméi teret veszítettek, ugyanakkor az európai helyzetet áttekintve a hagyományos jobboldal sem dicsekedhet különösképpen: neki is változnia kell, különben teret veszít, hasonlóan a baloldalhoz – állapította meg a kormányfő.
Beszédében érintette a közelgő romániai választást, amelyet sorsdöntőnek nevezett, mert szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították. Régen fordult elő – mondta –, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most. Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy szavazzanak, a vezetőik működjenek együtt, és a bukaresti képviselet szempontját helyezzék az első helyre.
(MTI)