Huszonöt éve szűnt meg a Szovjetunió

ami jelcinnek nem jött össze ,azt a törpeführernek sikerült megvalósitania, ma Oroszország egy fasiszta állam, annak valamennyi rekvizitumával.

Elnézve a gyengekezű, az árral úszó, nyugaton hihetetlen népszerű, otthon elképesztően népszerűtlen Gorbacsovot.... Jelcint, az alkoholista párttitkárt, aki úgy lófrált az atombőrönddel a kezében, hogy időnként nem tudta melyik országban van és olykor rendesen megtankolva atomháborúval fenyegetőzött, miközben országán eluralkodott a káosz, a bűnözés, a korrupció, a szegénység... És elnézve Putyint, aki újra erőssé tette ami a birodalomból megmaradt, nagy mértékben emelte az életszínvonalat, lerendezte a csecsen válságot, Oroszországot a kispadról a csatársorba vitte. Igaz brutálisan, eltaposva aki elé került. Lehet szavazni, hogy ki vonul be nagyobb emberként a történelembe... A kommunizmussal, mint eszmével nem az volt a baj, ami a sok hülye ma rásüt, hogy gyilkos eszme, meg hasonló baromságok. Egy kis túlzással valóban Jézus modernizált elvei. Mindenki egyenlő, mindenki testvér, mindenkinek egyformán jut mindenből, stb... A hiba szimplán abban volt, hogy nem számolt az emberi természettel. (Ahogy igazából talán Jézus sem.) A versenyszellem, az uralkodni vágyás, az irigység, a kapzsiság, stb... Éppúgy illúzióvá tette a kommunizmus megvalósulását, ahogy a Jézus által kívánt kereszténységét is. A szándék biztos, hogy sok helyen volt jó. (Mint tudjuk,a pokolba vezető út is azzal van kikövezve.) A jómódú, művelt Marx és Engels nyilván nem az elméletükből akartak még gazdagabbak lenni. Ernesto Guevara nyilván nem azért mondott le a pénzügyminiszteri székről és ment a dzsungelbe harcolni, mert nem bírta a luxust. Ezek és sokan mások még hittek valamiben, voltak elveik. Hogy jól, vagy rosszul gondolkodtak-e, ne ragozzuk, de nem akartak rosszat! Ahogy legtöbb országban az idealista kommunisták sem. Általában erőszakos halált haltak a második vonal keze által, akik már nem csak a népet akarták felemelni. Úgyhogy soha, sehol nem lett kommunizmus. Még szocializmus se igazán. De tény, hogy voltak próbálkozások és eredmények. Nálunk ugye a legvidámabb barakk volt. Nem volt egy Kánaán, de számtalan mai probléma ismeretlen volt és olyan kiszámíthatóan, tervezhetően, kockázatok nélkül sosem élt átlagember ebben az országban, mint a konszolidált Kádár-rendszerben. Sajnos mikor megbukott a történelmi próbálkozás, elsőként az eredmények mentek a lefolyóba, a problémák meg hatványozódtak. Mondhatni az elvek eltűntek, a kommunisták maradtak. Már a színjátszós kommunisták. Akik most a baloldaltól a szélsőjobbig kapitalistaként tömik a zsebüket. Valami nagyon el lett baszva. És az árát ugyanúgy a mezei népek fizetik meg, mint újra és újra a történelemben. Belőlük nem sokan profitáltak a szabadságból és a demokráciából. Miközben az egykori komcsik most a kormány is, meg az ellenzék is. Mindkettő gazdag. A nép akiért harcolnak, meg csóró. Időnként kormány és ellenzék helyet cserél. De gazdagok maradnak. A nép meg csóró. De utóbbiak legalább egymást utálhatják... Szóval fasza ez a demokrácia.

És mi újra a ruszkik legnagyobb barátai lettünk. Brávó, Viktor!

Pedig mennyire hittek benne egyesek és mégis... manapság is vannak dolgok amiben hisznek és rosszul sül majd el. A korábbi kommunisták most ugymond liberlis témákban hisznek nagyon, de ennek is vége lesz.