Oroszország növelné külföldi katonai jelenlétét

2016. október 07. 19:37

Az orosz védelmi tárca a Duma alsóházában bejelentette, fontolóra veszi újabb katonai támaszpontok nyitását a volt szovjet bázisok helyére. Korábbi hírek szerint új támaszpontokat nyitna Moszkva Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Örményországban. A parlamenti vitán szó volt a latin-amerikai, dél-kelet ázsiai és afrikai visszatérésről is. Az orosz honatyákat az USA Törökországba tervezett rakétaállomásai aggasztják és Putyint arra sürgetik, telepítsen Kubába rakétákat.

2016. október 07. 19:37

Az orosz katonai tárca fontolóra vette, hogy bázisokat hozzon létre olyan országokban, amelyekben egykor szovjet támaszpontok voltak – jelentette ki Nyikolaj Pankov orosz védelmiminiszter-helyettes pénteken az orosz parlament alsóházában, az állami dumában. „Foglalkozunk ezzel az üggyel. Látjuk ezt a problémát” – mondta Pankov arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy tervezi-e az orosz haderő például a Vietnamba és Kubába történő visszatérést.

Az orosz védelmi tárca helyettes vezetője a szíriai Hmejmímben létrehozott orosz légitámaszpont használatáról szóló szerződés ügyében tartott ratifikációs vitával kapcsolatban nyilatkozott erről. A támaszpont határozatlan ideig szóló használatáról szóló, 2015. augusztus 26-án aláírt dokumentumot Vlagyimir Putyin elnök 2016. augusztus 9-én terjesztette be a duma elé.

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik

A szerződést a szövetségi törvényhozás alsóháza egyhangúlag hagyta jóvá. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője Pankov kijelentésére reagálva úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi helyzet „mozgásban van”, és hogy az elmúlt két év jelentős „korrekciókat” hozott a nemzetközi kapcsolatokba és biztonsági helyzetbe. „Ezért természetes, hogy az összes ország, a nemzeti érdekeivel összhangban, értékeli ezeket a változásokat, és lépéseket tesz az általa szükségesnek tartott irányban” – mondta Peszkov.

Szergej Csepa, az orosz parlament külügyi bizottságának elnökhelyettese (a szocialista Egységes Oroszország képviselője) a vitában felszólalva Oroszország nemzeti érdekének nevezte, hogy Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában orosz katonai bázisok létesüljenek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy Moszkva katonai bázisokat kíván létrehozni Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Örményországban.

Kubai és vietnami visszatérés

A TASZSZ szerint 2014 nyarán Putyin elnök még azt mondta, hogy Oroszország nem tervez újból támaszpontot üzemeltetni a kubai Lourdesben, Havanna elővárosában, ahol korábban szovjet, majd orosz elektronikus lehallgató központ működött. A Kommerszant című napilap viszont ugyanebben az időszakban számolt be arról, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok megromlása nyomán orosz-kubai tárgyalások kezdődtek a Lourdesbe való orosz visszatérésről.

Putyin 2001-ben jelentette be a kubai és a vietnami bázis bezárását. A délkelet-ázsiai országban állomásozott az orosz haditengerészet 17. műveleti hajóraja. A Cam Ranh-i kikötő tette lehetővé a Csendes-óceáni Flotta számára a Csendes-óceán déli része és az Indiai-óceán feletti ellenőrzést. 

Újabb rakétaválság?

Moszkva és Hanoi 2013-ban arról állapodott meg, hogy Cam Ranhban közös bázist hoz létre tengeralattjárók kiszolgálására, később pedig a két fél megegyezett az orosz hadihajók kikötőhasználatának leegyszerűsítéséről. Cam Ranhban 2014 óta szervizelik az a Tu-95MSZ típusú bombázógépeket utántöltő Il-78-as repülőket.

Oroszország egyébként támaszpontként használja a szíriai Tartusz kikötőt is. Idén tavasszal a duma két kommunista képviselője, Valerij Raskin és Szergej Obuhov levélben sürgette az elnöktől, valamint a külügy- és a védelmi minisztertől, hogy újítsák fel a lourdesi elektronikus hírszerző objektum működését, és telepítsenek rakétákat Kubába. A honatyák arra hivatkoztak, hogy az Egyesült Államok a tervek szerint rakétákat fog állomásoztatni Törökország délkeleti részén.

(MTI)

Összesen 95 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
predator
2016. október 10. 16:20
Épp itt volt az ideje ennek. Az amcsik megpróbálják az oroszokat körbebástyázni, elszigetelni. Itt az idő,hogy ebből visszakapjanak egy kicsit. Putyin elnök 2002-ben a békülékenységéről és a jó szándékáról tett tanúbizonyságot, amikor bezáratta azokat a bázisokat. Az egész elnöksége során többször is kinyilvánította, hogy együtt kíván működni a nyugattal, mint egyenrangú partner, egy olyan partnerségben amely a kölcsönös előnyökön alapulna. 2007-ben is, egy USA-val közös rakétavédelmi rendszer kiépítését javasolta, aminek része lett volna a gabalai (Azerbajdzsán) területén található szovjet időkben épült rakétavédelmi megfigyelőbázis közös orosz-amerikai használata. A bázis berendezései beláttak többek közt Irán, és egyéb közel-keleti,az USA által csak "latorállam" megnevezéssel illetett ország területére, és figyelni tudták a rakétaindításokat. Mert ugye az amcsik dumája az ABM szerződés felrúgásására az volt, hogy Irán ellen épülne a rendszer, azért kellenek a K-Európai komponensek. Putyin elnök simán helyt adott volna egy orosz bázison nekik, ahonnan garantáltan meg tudták volna figyelni az összes iráni rakétatesztet. Cserében annyit kértek, hogy amerikai rakétavédelmi rendszer bázisaira szabad bejárása legyen az orosz katonáknak és legyen még közös üzemeltetésű,amerikai építésű bázis. Plusz teljes körű adatmegosztást ígért a "lator államok" rakétafejlesztési tevékenységéről orosz részről. Válaszként azt kapta, hogy a jenik szívesen mennek Gabalába, meg az orosz adatoknak is örülnek, de azt ne várják cseébe, hogy akár csak egy amcsi rakétavédelmi bázist is közösen fognak majd üzemeltetni az orosz és az amerikai erők, és cserébe jenki adatokat se várjanak, mert az "titkos". Vagyis az oroszt a nyugat megint csak alávetett félként és nem egyenrangúként képzelte el a partnerségben. Elvártak volna mindent, de cserébe semmit nem adtak volna. Így természetesen nem lett semmi a dologból, sőt Gabalát azóta be is zárták az oroszok. Ez csak egy a sok hasonló megnyilvánulásból, amivel Putyin bizonyította, hogy partnere kíván lenni a nyugatnak. A nyugattól ehelyett kapott színes forradalmakat és körbezárást.Csak éppen a nyugatnak ők nem úgy kellenek mint egyenrangú partner, hanem mint kihasználni való, másodrangú, alávetett fél. Ez Jelcin idejében még működött is. Putyinnál már nem működik. Ezért utálják nyugaton, ezért fikázza minden nap a nyugati mainstream média, és annak magyar seggnyalói. A nyugat szarik a demokráciára, ha kiszolgálja valaki az érdekeit. Szaud-Arábiában az ENSZ jelentései szerint 15 éves gyerekeket ítél lefejezésre, különböző amputációkra(kar, láb levágás), a "független bíróság" a jenki elnök és a média mégsem hisztizik hetente a szaudi demokrácia siralmas állapotáról. Ők nem feddést kapnak a jenki elnöktől, hanem F-15-ösöket és Abremseket kedvező áron. ENSZ jelentés 15 éves gyerekek szaud- arábiai kivégzéséről: http://www.ohchr.org/EN/NewsEvents/Pages/DisplayNews.aspx?NewsID=20649&LangID=E http://tbinternet.ohchr.org/_layouts/treatybodyexternal/SessionDetails1.aspx?SessionID=1041&Lang=en https://www.rt.com/news/362019-saudi-un-children-stoning-death/ Putyin ráunt arra, hogy amikor normális partnerséget akar, akkor csak hátba döfést kap helyette. Most megmutatja a gorombább arcát,és bizony igaza van. A nyugat meg emiatt sír, hogy van valaki aki nem térden csúszva közeledik feléjük.
ppix
2016. október 08. 22:39
A történelem ismétli önmagát, ruszkik megint pofára akarnak esni, mint Raegan idejében... Ua. a forgatókönyv, olajár megbillen, a kontraszelektált életképtelen állammodell meg összedől...
kukagyerek
2016. október 08. 12:49
Annak idején nem gondoltam volna, hogy 27 évvel a kamu rendszerváltás után, egyet fogok érteni ezzel a törekvéssel.
Paskai
2016. október 08. 09:01
Vigan lajkoltok marhak az orosznak. Lakoljatok akkor is mikor a tankjaikkal szetlovik a seggeteket es megeroszakoljak a lukaitokat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!