Porosenko: Moszkva meg akarja semmisíteni az európai biztonsági rendszert

Moszkva törekvései az európai biztonsági rendszer megsemmisítésére kontinentális és globális problémát jelentenek, amelyet nem lehet kétoldalú alapon megoldani – figyelmeztetett Petro Porosenko ukrán elnök kedden a kijevi parlamentben, a törvényhozás őszi ülésszakát megnyitó beszédében. Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajnának továbbra is szüksége van nyugati partnerei támogatására az orosz agresszióval szembeni küzdelmében. Elismerte ugyanakkor, hogy Kijevnek egyre nagyobb erőfeszítésébe kerül a nemzetközi közösség támogatását fenntartania „különböző objektív és szubjektív tényezők” miatt. 

Porosenko: Ukrajna területi épségét nem lehet katonai eszközökkel helyreállítani

Porosenko ismételten leszögezte, hogy Ukrajna területi épségét helyreállítani katonai eszközökkel nem lehet, csakis politikai és diplomáciai úton. Kijelentette, hogy Kijev érdekelt a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus megoldására életre hívott minszki tárgyalások folytatódásában és az úgynevezett normandiai formátum azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével zajló rendezési folyamat fenntartásában. Hozzáfűzte, hogy a Donyec-medence oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló részének visszaintegrálása, Ukrajna szuverenitásának helyreállítása a keleti országrészben „nehéz, fájdalmas és hosszú” folyamat lesz. Leszögezte azonban, hogy bízik ennek megvalósulásában. 

„Egyfelől hadseregünk pusztán védelmi képességekkel rendelkezik. Másfelől az ellenség a leginkább urbanizált, sűrűn lakott körzetekbe vette be magát, olyan településekre, ahol honfitársaink laknak. Ezért a területi épség helyreállítása kizárólag politikai, diplomáciai úton valósítható meg, egyútt azonban a fegyveres erők védelmi képességeinek növelésével” – fejtette ki az ukrán elnök. Megismételte, hogy az augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének 25. évfordulóján Kijevben tartott nagyszabású katonai parádé célja az ország katonai felkészültségének demonstrálása volt. 

A Donyec-medencében több mint 38 ezer fegyveres harcol

Az államfő beszédében közölte, hogy adatai alapján a Donyec-medencében jelenleg csaknem 38 és fél ezer, Moszkva által támogatott fegyveres harcol. Ezek a fegyveres csoportok több mint 600 harckocsival, 1250 egyéb katonai páncélozott harcjárművel, 750 tüzérségi rendszerrel és 300 rakéta-sorozatvető eszközzel rendelkeznek. 

Porosenko szavai szerint az, hogy kell-e ismét mozgósítani Ukrajnában a tartalékosokat, a Kreml lépéseitől függ. „Személy szerint én nem szeretnék sem újabb mozgósítást, sem hadiállapotot” – jegyezte meg. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Európában Ukrajnának van a leghosszabb határa Oroszországgal, amelyen keresztül folyamatos fenyegetésnek van kitéve Moszkva részéről. Hozzátette, hogy az ország déli részén, a Krím félsziget felől továbbra is komoly veszélye van újabb fegyveres agresszió bekövetkeztének.