Különböző objektív és szubjektív tényezők miatt Kijevnek egyre nagyobb erőfeszítésébe kerül a nemzetközi közösség támogatását fenntartania – mondta Petro Porosenko a kijevi parlamentben kedden. Az ukrán elnök szerint ugyanakkor Oroszország meg akarja semmisíteni az európai biztonsági rendszert, amely kontinentális és globális problémát jelent.
Moszkva törekvései az európai biztonsági rendszer megsemmisítésére kontinentális és globális problémát jelentenek, amelyet nem lehet kétoldalú alapon megoldani – figyelmeztetett Petro Porosenko ukrán elnök kedden a kijevi parlamentben, a törvényhozás őszi ülésszakát megnyitó beszédében. Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajnának továbbra is szüksége van nyugati partnerei támogatására az orosz agresszióval szembeni küzdelmében. Elismerte ugyanakkor, hogy Kijevnek egyre nagyobb erőfeszítésébe kerül a nemzetközi közösség támogatását fenntartania „különböző objektív és szubjektív tényezők” miatt.
Porosenko: Ukrajna területi épségét nem lehet katonai eszközökkel helyreállítani
Porosenko ismételten leszögezte, hogy Ukrajna területi épségét helyreállítani katonai eszközökkel nem lehet, csakis politikai és diplomáciai úton. Kijelentette, hogy Kijev érdekelt a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus megoldására életre hívott minszki tárgyalások folytatódásában és az úgynevezett normandiai formátum azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével zajló rendezési folyamat fenntartásában. Hozzáfűzte, hogy a Donyec-medence oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló részének visszaintegrálása, Ukrajna szuverenitásának helyreállítása a keleti országrészben „nehéz, fájdalmas és hosszú” folyamat lesz. Leszögezte azonban, hogy bízik ennek megvalósulásában.
„Egyfelől hadseregünk pusztán védelmi képességekkel rendelkezik. Másfelől az ellenség a leginkább urbanizált, sűrűn lakott körzetekbe vette be magát, olyan településekre, ahol honfitársaink laknak. Ezért a területi épség helyreállítása kizárólag politikai, diplomáciai úton valósítható meg, egyútt azonban a fegyveres erők védelmi képességeinek növelésével” – fejtette ki az ukrán elnök. Megismételte, hogy az augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének 25. évfordulóján Kijevben tartott nagyszabású katonai parádé célja az ország katonai felkészültségének demonstrálása volt.
A Donyec-medencében több mint 38 ezer fegyveres harcol
Az államfő beszédében közölte, hogy adatai alapján a Donyec-medencében jelenleg csaknem 38 és fél ezer, Moszkva által támogatott fegyveres harcol. Ezek a fegyveres csoportok több mint 600 harckocsival, 1250 egyéb katonai páncélozott harcjárművel, 750 tüzérségi rendszerrel és 300 rakéta-sorozatvető eszközzel rendelkeznek.
Porosenko szavai szerint az, hogy kell-e ismét mozgósítani Ukrajnában a tartalékosokat, a Kreml lépéseitől függ. „Személy szerint én nem szeretnék sem újabb mozgósítást, sem hadiállapotot” – jegyezte meg. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Európában Ukrajnának van a leghosszabb határa Oroszországgal, amelyen keresztül folyamatos fenyegetésnek van kitéve Moszkva részéről. Hozzátette, hogy az ország déli részén, a Krím félsziget felől továbbra is komoly veszélye van újabb fegyveres agresszió bekövetkeztének.
A bolgár politológus meglehetősen szkeptikus a tűzszünettel kapcsolatban. Budapesti előadása után beszélgettünk vele a kontinens és az átrendeződő világ jövőjéről.
Kitört a címerháború Győrben.
Döbbenetes veszteségről számolt be Kirill Dmitrijev.
Nem sok konkrétummal tudta alátámasztani az érvelését Márki-Zay Péter.
A házelnök amellett, hogy ismertette Ukrajna uniós tagságának veszélyeit, beszélt arról is, hogy miért süllyedt olyan mélyre a magyar közbeszéd, illetve az EU és a V4-ek jövőjét is mérlegre tette.
Már korábban is robbantak ki erőszakos, nagy tömegeket megmozgató antiszemita tüntetések.
A klubvilágbajnokság C-csoportjában már megvan mindkét továbbjutó.
A sport fontosságát már akkor hangsúlyozta, amikor a legtöbben még nemet mondtak a rendszeres testmozgásra.
