Románia: Domnul Mélyállam közbelép
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Egy éven belül a második parlamenti választást tartották Horvátországban: a jobboldali HDZ 61; a Szociáldemokrata Párt által irányított koalíció 54; az eddigi kormánykoalíció másik tagja, a Híd Függetlenek Listája (Most) pedig 13 mandátumot szerzett. Az önálló kormányalakításhoz 76 mandátumra lenne szükség, így ismét koalíciós kormány jöhet Zágrábban.
A szinte véglegesnek mondható hivatalos részeredmények alapján – 99 százalékos feldolgozottságnál – a jelenleg kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyerte meg a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokat.
A friss reggeli adatok szerint a HDZ 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította koalíció pedig 54 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik helyen újra az eddigi kormánykoalíció másik tagja, a Híd Függetlenek Listája (Most) áll 13 mandátummal. Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt az Élőlánc (Zivi zid) politikai szervezet, amelynek 8 mandátuma lesz, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS), amely 3 parlamenti helyre számíthat, valamint a Milan Bandić zágrábi polgármester BM 365 nevű pártja, amely 1 mandátumot szerzett.
A fenti adatok szerint sem a HDZ, sem a SDP nem tud majd kompromisszumok nélkül kormányt alakítani, mivel egyikük sem tudott elegendő szavazatot begyűjteni. Önálló kormányalakításhoz 76 képviselő támogatására van szükség. A mérleg nyelve így ismét a Híd lett. A garantált magyar kisebbségi képviselői helyért folytatott küzdelemben Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) jelöltje a szavazatok 53,02 százalékát, míg Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) jelöltje a szavazatok 46,98 százalékát szerezte meg.
Még egy év sem telt azóta, hogy Horvátországban parlamenti választásokat tartottak. A tavaly november 8-ai megmérettetésen az akkor kormányzó SDP és az ellenzéki HDZ fej fej mellett végzett, és egyikük sem szerzett abszolút többséget. A HDZ csak a parlamentbe újonnan, protestpártként bekerült Híd segítségével tudott kormányt alakítani, ám a két párt közötti nézetkülönbségek végül a Tihomir Orešković technokrata kormányfő elleni bizalmatlansági indítványhoz, majd kormányának bukásához vezettek.
(MTI)