A fóti gyermekotthonból szökött el a szabályos magyarországi regisztráció után a würzburgi vonatos merénylő, aki magát afgánnak adta ki – írja a Bild című német lap, aminek értesülései szerint a német hatóságokat valamiért nem foglalkoztak az illető valódi identitásával a merénylete előtt, sosem ellenőrizték az általa bediktált adatokat.
Magyarországon szabályosan regisztrálták és a fóti gyermekotthonban helyezték el azt a magát afgánnak mondó fiatalt, aki júliusban merényletet követett el a németországi Würzburg közelében, a német hatóságok viszont nem ellenőrizték ujjlenyomatát az Eurodac uniós menekültügyi és idegenrendészeti adatbázisban, és nem is hallgatták meg rendőrségi vagy menekültügyi eljárásban – írta pénteken a Bild című német lap.
A Bild megszerezte a támadó magyarországi menedékkérő-regisztrációs adatlapját, amely szerint Khajerkhel Riaz Khan néven vették nyilvántartásba, kísérő nélküli kiskorúként érkezett az országba, az általa megadott adatok alapján születési ideje 1999. január 1., az afganisztáni Paktiából származik, és afgán állampolgárságú.
A Bild beszámolója szerint a magyar hatóságok 2015. június 26-án vitték fel ujjlenyomatát az Eurodac adatbázisba. Menedékjogi kérelmét Budapesten nyújtotta be, regisztrációja szabályszerű volt. A fóti gyermekotthonban helyezték el, ahonnan eltűnt és Németországban, az osztrák határnál fekvő Passauban bukkant fel ismét 2015. június 30-án.
Furcsa tudatlanság
A lap cikke szerint furcsa, hogy a német hatóságok csak az idén júliusban elkövetett merénylet után vettek tudomást az Iszlám Állam terrorszervezettel nyilvánvalóan kapcsolatban álló merénylő „valódi identitásáról”, a rendőrség és a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) soha nem hallgatta meg, és ujjlenyomatát a támadás előtt nem ellenőrizték.
A Bild szerint a 2015-ös „menekültkáoszért” felelősnek kikiáltott budapesti döntéshozókat felháborítja az ügy. Egy név nélkül nyilatkozó minisztériumi tisztségviselő a lapnak azt mondta, hogy „mi mindent az előírásoknak megfelelően végeztünk el, és oltalom alá vettük a menekültet”, azonban „a németek egyszerűen hagyták, hogy ellenőrzés nélkül beutazzon” Németországba. A lap szerint a magyar hatóságok 2015 július végén zárták le az aktát „a kérelmező távolléte miatt”.
A würzburgi támadás
A bizonytalan személyazonosságú menedékkérő idén július 18-án egy Würzburgba tartó vonaton, majd a szerelvényről leszállva megsebesített öt embert. Rárontott az elfogására érkezett terrorelhárítókra is, ezért lelőtték. Az Iszlám Állam a támadás után közölte, hogy a merénylő a katonájuk volt, és nyilvánosságra hoztak egy videofelvételt, amelyen maga a támadó is az Iszlám Állam harcosának vallja magát.
Német sajtóértesülések szerint közvetlenül a támadás előtt mobiltelefonon kapcsolatban volt egy ismeretlennel, aki a Közel-Keleten tartózkodott, és utasításokat adott neki. A Bild pénteki beszámolója szerint a támadás egyik sebesültje még mindig életveszélyben van.
Nem volt róla adatuk
A német szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Tobias Plate július 22-én Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szövetségi rendőrség egy mélységi határellenőrzést végző egysége a későbbi merénylőt több más emberrel együtt 2015. június 29-én hajnalban a német-osztrák határ térségében, az A3 autópálya egy parkolójában feltartóztatta.
Az érvényes iratokkal nem rendelkező fiatalembert őrizetbe vették és Passauba szállították ellenőrzésre. Ujjlenyomatát a Fast ID nevű rendszer révén lefuttatták a „nemzeti adatbázisokban” – az AFIS (automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszer) A és AFIS B adatbázisokban –, és megállapították, hogy a német hatóságoknak nincs adatuk róla. Az illetőt érvényes iratok és engedély nélkül végrehajtott határátlépés gyanúja miatt feljelentették.
Volt tartózkodási engedélye
A szóvivő arról nem beszélt, hogy ujjlenyomatát ellenőrizték-e az Eurodac adatbázisban. Azt viszont elmondta, hogy a BAMF-nál nem hallgatták meg személyesen.
A későbbi támadó 2015 decemberében nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, és idén márciusban kapott tartózkodási engedélyt. Sajtóértesülések szerint egyszer sem nyújtott be személyazonosság igazolására alkalmas iratokat, identitásáról mindig csak az általa közölt adatokat rögzítették.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
„Minket nem lehet elhallgattatni” – mondta Kocsis Máté.
A két elkövető 14 és 12 év szabadságvesztést kapott.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
