A világ egyetlen császára, Akihito belefáradt az uralkodásba: lemondana, de egyelőre nem teheti, mert nincs szabályozva egy ilyen, a japán császárság 1700 éves történetében példátlan eset.
Japán 82 éves császára, Akihito 1989 óta ül a szigetország trónján, belefáradt az uralkodásba, miután megrendült az egészsége. Hírek szerint lemondana a trónjáról, csak van egy kis probléma: ez a kérdés nincs szabályozva Japánban.
A becslések szerint 1700 éve uralkodó japán császári dinasztia legendák ködébe visszanyúló hosszú története során ugyanis nem történt még olyan eset, hogy egy császár le akarjon mondani a trónjáról.
A 125. császárként számon tartott Akihito apját, Hirohitót még a hagyományok szerint istenként tisztelték a japánok – az 1945-ös totális világháborús vereségig, ami után le kellett mondania istenségéről. A japán császári család azóta Tokió közepén él vizesárkok és parkok által körülvett palotájában, rendkívül elszigetelten és szigorú protokoll szerint vezetve életüket. 1945 óta a császár Japán egységének jelképe - és semmi más, még csak címzetes államfő sem. Egyes vélekedések szerint gyakorlatilag kényelmes fogságban él a tokiói palotában.
A japán társadalmat megdöbbentette az a hír, hogy Akihito leköszönne a trónjáról. A 82 éves császárt állítólag régóta foglalkoztatja a lemondás gondolata, hogy átadja a trónust idősebb fiának, Naruhitónak. A lemondás azonban egyszerűen nincsen szabályozva, erre a japán kormányzatnak kellene valamilyen megoldást találnia. A japán tradicionalista nézeteket kultiváló Abe Sinzó miniszterelnök azonban nem sieti el a döntést – hírek szerint jövő nyárig elhúzódhat a szabályalkotás folyamata.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A Liberális Demokraták szinte folyamatosan kormányoztak a világháború óta.
„Ez a választás nagyon nehéz volt számunkra” – mondta a regnáló japán miniszterelnök.
Az orosz fél határozott tiltakozását fejezte ki a tervek ellen.
Milyen lépéseket tesz Japán, hogy az önvédelemre készek legyenek a kínai biztonsági fenyegetéssel szemben? Interjúnk Endo Ken professzorral!
Stephen R. Nagy az amerikai elnökválasztás Ázsiára gyakorolt hatásáról, a kínai-japán kapcsolatokról és a Tajvan-dilemmáról.
Titkos szavazáson dőlhet el Vitézy Dávid és Kiss Ambrus sorsa, és a szálakat távolról a DK és a Tisza Párt elnöke mozgatja.
„Meg kell mutatnunk, hogy testvérek vagyunk” – ismételte meg Ferenc pápa felhívását a veterán szlovák kereszténydemokrata politikus.
