Nemzetközi összehasonlítást végzett az Ipsos a bevándorlással kapcsolatban, és arra jutott, hogy a magyarok az átlagosnál jobban félnek a bevándorlóktól. Legtöbben lezárnánk a határokat és aggódunk a terrorizmus miatt is, valamint úgy véljük: a terroristák menekültnek álcázzák magukat, és a bevándorlók megterhelik a közszolgáltatásokat.
Az Ipsos Zrt. által készített nemzetközi tanulmány szerint a magyarok az átlagosnál jobban félnek a migránsoktól: 55 százaléknyian zárnák le a határokat, és 72 százalék aggódik az álcázott terrorizmus miatt. A tömeges bevándorlás miatt a 22 vizsgált állam egyikében sincsenek többségben, akik szerint pozitív lenne a következmény hazájukra nézve.
A kutatócég csütörtökön közleményében azt írta: világszerte sokan – a magyar lakosság körében 62 százaléknyian – gazdasági okot vagy a szociális, egészségügyi és oktatási intézményrendszer igénybevételének motivációját feltételezik a bevándorlás mögött.
Az Ipsos 22 ország 65 év alatti felnőtt lakosa körében június 24. és július 8. között 16 ezer ember online megkérdezésével készített felmérést a migrációról és a menekültválságról.
Különösen negatív álláspontok rajzolódnak ki Magyarországon
Az Argentínában, Ausztráliában, Belgiumban, Brazíliában, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Franciaországban, Indiában, Japánban, Kanadában, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Mexikóban, Olaszországban, Oroszországban, Spanyolországban, Svédországban, Szaúd-Arábiában, Törökországban, az Egyesült Államokban és Magyarországon megkérdezettek véleménye alapján az Ipsos azt írta: a legtöbben a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás miatt aggódnak.
Tízből hat válaszadó úgy véli, menekültnek álcázzák magukat a terroristák, és tízből négyen szeretnék teljesen lezárni a határokat. Bizonyos államokban - köztük Magyarországon – „különösen negatív” álláspontok rajzolódnak ki – tették hozzá. Kevesen – a magyarok között is mindössze 6 százaléknyian - gondolják például, hogy pozitív hatása van a migrációnak.
A közszolgálatatásokat féltjük
Azt írták: a legtöbb államban úgy vélik a válaszadók, hogy az elmúlt 5 évben emelkedett a bevándorlók száma. A magyarok 85 százaléka érzi ezt. A legtöbben a közszolgáltatásokra, a gazdaságra és a munkaerőpiacra nehezedő nyomás miatt aggódnak.
Nemzetközi átlagban 44 százalék szerint nehezebb állást találni a bevándorlók miatt, és 40 százaléknyian vélik, hogy a magasabb végzettségű bevándorlók mérsékelni tudnák a munkaerőhiány kihívásait. A magyarok 57 százaléka szerint a bevándorlás terhet ró a közszolgáltatásokra. A megkérdezett magyarok 41 százaléka válaszolta, hogy a migránsok jelenléte negatív hatással van a munkaerőpiacra, 33 százalék véli úgy, hogy a képzett bevándorlóknak esélyt kell adni az elhelyezkedésre.
A kulturális hatások vonatkozásában tízből hárman állítják, hogy a migránsok „érdekesebb lakóhellyé tették hazájukat”. Magyarország ebben a kérdésben a 22 állam listáján utolsó előtti helyen áll, 13 százalékos említési aránnyal – olvasható a közleményben.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Egyre többen érkeznek hazánkba.
„Mindenkinek javaslom, menjen ki nyugatra, utána meg fogja becsülni azt, ami itthon van” – fogalmazott a férfi.
Egy ember meghalt, három másik eltűnt, amikor egy illegális határátlépés közben felborult egy csónak a Duna szerb–horvát határszakaszán.
Kiderült, hogy hazánk az első helyen van Európán belül közbiztonság szempontjából.
Azt tervezte, hogy több ember életének kioltására alkalmas terrorcselekményt készít elő és hajt végre.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
