Az EU sorsát alapvetően fogja meghatározni a a migrációs válság, a Brexitről szóló népszavazás, az ukránok és grúzok vízummentessége, valamint az Oroszország elleni szankciókról szóló döntés Szijjártó Péter hétfői, a visegrádi négyek és a Benelux-államok külügyminisztereinek prágai találkozóján tett nyilatkozata szerint. Ez utóbbiról egyébként „fű alatt” fog megszületni a döntés, mert az országok kérése ellenére elmarad róla a politikai vita, pedig az elmúlt két évben mintegy négymilliárd dolláros kárt okozott hazánknak az embargó Szijjártó szerint.
Sorsdöntő hetek előtt áll az Európai Unió, mert olyan fontos kérdésekben kell döntéseket hoznia, amelyek jövőjét és versenyképességét is alapvetően meghatározzák – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Prágában. A külgazdasági és külügyminiszter a cseh fővárosban a négy visegrádi ország és a Benelux-országok külügyminisztereinek találkozóján vesz részt. A miniszter szerint a legfontosabb kérdéseket a migrációs válság, a brit EU-tagságról szóló népszavazás, az Oroszország elleni szankciók, valamint a grúzok és az ukránok EU-vízummentességének ügye jelenti. „Ezekben az esetekben nem túl derűsek, sőt kifejezetten borúsak a kilátások” – jegyezte meg Szijjártó Péter.
Az Európai Bizottság javaslatai a migrációs válság megoldására „abba az irányba mutatnak, hogy az EU továbbra is a vesztébe rohan, az Európai Bizottság továbbra is olyan elv alapján teszi meg a javaslatait, amely nyomán újabb milliós bevándorlási nyomás érkezhet az EU területére, holott végre arra volna szükség, hogy csökkentsük az EU-ra háruló nyomást” – fejtette ki a miniszter. Magyarország Szijjártó Péter szerint „továbbra is Ausztria külügyminiszterének javaslatát támogatja, aki arról beszélt, hogy a bevándorlókat nem is kellene beengedni az EU területére, hanem az EU-n kívül kellene meghozni a döntést arról, hogy ki jogosult a nemzetközi védelemre, s ki nem”.
A második fontos téma, amelyben döntés fog születni, az az Oroszország elleni szankciók ügye. „Úgy néz ki, hogy fű alatt fog megszületni a döntés, és több ország kérése ellenére sem lesz politikai vita a kérdésről, holott szerintünk szükség volna rá, hiszen az EU-országok gazdaságaira rendkívül kedvezőtlen hatással van az ügy. Mi kifejezetten antidemokratikus eljárásnak tekintjük, hogy az EU állam- és kormányfői nem vitázhatnak egy ilyen fontos kérdésről” – mondta Szijjártó Péter. Megjegyezte: Magyarország számára négy-, négy és fél milliárd dolláros kárt okoztak a szankciók az elmúlt két, két és fél évben. A brit EU-népszavazást illetően a miniszter kifejtette: az unióból történő brit kilépés esetén az EU politikailag és gazdaságilag is rendkívüli módon meggyengülne.
„Ez Magyarország számára is káros volna, hiszen a britek számos olyan gondolatot képviselnek, amelyet mi magunk is osztunk. Fontos, hogy ezeknek a gondolatoknak legyen képviselete az EU-ban” – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter. A grúz és ukrán állampolgárok uniós vízummentességében „kifejezetten borúsak az előjelek, mert több nagy állam döntése lehetetlenné tette a vízummentesség megadását a közeli jövőben” –vélekedett Szijjártó Péter. Hozzátette: „Mi azt gondoljuk, hogy ha Grúzia és Ukrajna nem kapnak gyorsan vízummentességet, az meggyengíti az EU keleti partnerségi politikáját”. A miniszter megállapította, hogy a migrációs válság megoldását továbbra is eltérő módon látják a visegrádi, illetve a Benelux-országok. „Két különböző hozzáállásról van szó: ők a terhek elosztásáról, mi a terhek csökkentéséről beszélünk” – szögezte le Szijjártó Péter.
Kuleba nem finomkodott, sötét jövőt jósolt: nyíltan kimondta, hogy Amerikában nem lehet teljesen megbízni, az európai döntésképtelenség árát pedig az egész kontinens meg fogja fizetni.
A vezető európai államok folyamatosan sürgetik, Japánt és az Egyesült Államokat, hogy „az európai példát követve” használják a lefoglalt orosz vagyont Ukrajna megsegítésére.
Orbán Viktor moszkvai látogatásán derült ki: az orosz elnök megerősítette, hogy Trump kifejezetten a magyar fővárost javasolta a béketárgyalások helyszínéül. Putyin nemcsak elismerte Magyarország „kiegyensúlyozott” álláspontját, de nyíltan kijelentette: ha eljön az idő, örömmel bólint rá a budapesti forgatókönyvre.
Miközben Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a magyar energiaellátás kritikus kérdéseiről és a felmerülő „problémákról” egyeztetett, a kamerák egy sokatmondó pillanatot rögzítettek.
Magyarország miniszterelnöke az energiaellátásról és az ukrajnai konfliktus rendezéséről fog tárgyalni Putyinnal.
Magyarország már egyáltalán nincs egyedül a Washington Post szerint.
Kuleba nem finomkodott, sötét jövőt jósolt: nyíltan kimondta, hogy Amerikában nem lehet teljesen megbízni, az európai döntésképtelenség árát pedig az egész kontinens meg fogja fizetni.
A hivatalos kommunikáció sikerekről harsog, de a színfalak mögött drámai a helyzet. A rendszerre rálátó forrás szerint a „rendszerváltó kártyák” száma valójában mélyrepülésben van, a valós adat köszönőviszonyban sincs a reklámozottal.
