Ragaszkodni kell az unió érdekeinek megőrzéséhez és meg kell nyugtatni azokat, akik a Brexit miatti gazdasági következményektől tartanak – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár az uniós tagországok vezetőinek szerdai brüsszeli csúcstalálkozóján. Francois Hollande francia elnök leszögezte: Nagy-Britannia nem férhet hozzá automatikusan az európai egységes belső piachoz
Szerdán már csak a bennmaradó „huszonhetek” vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a britek kilépésének következményeiről és a „kiválási folyamatról” egyeztessenek.
Emellett a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak. Nagy-Britanniában csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra. Nem lehet átlépni a brit referendum eredményét és elkerülni Nagy-Britannia uniós kilépését – jelentette ki Angela Merkel német kancellár az unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján az első ülésnapot követő sajtótájékoztatóján.
Merkel: Nincs visszaút
A kancellár hangsúlyozta, hogy nem lát lehetőséget a visszafordulásra, ezért az európai unió állam- és kormányfőit tömörítő tanácsnak forgatókönyvet kell készítenie az elszakadási tárgyalásokra. „El kell fogadnunk a valóságot, a vágyálmok ideje lejárt. Úgy kell a helyzetre tekinteni, ahogy van” – fogalmazott a kancellár. Mint mondta, az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy a brit unióból való kilépés tárgyalásaira nem kerülhet sor addig, amíg Nagy-Britannia nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét. Az uniós vezetők világossá tették, hogy ennek megtétele nem húzható sokáig – tájékoztatott a kancellár.
Hozzátette: a tárgyalások során messzemenőkig ragaszkodni kell az unió érdekeihez. Hangsúlyozta, hogy az uniónak határozottan kell fellépnie a brit kilépés miatt aggódó uniós piac megnyugtatása érdekében. „A világ nem vár, késznek kell lennünk a cselekvésre” – fogalmazott. Kijelentette: nincs ok arra, hogy leálljanak a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) elnevezésű szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásai az Egyesült Államokkal. A keddi ülésnap tárgyalásai során minden tagállami vezető – beleértve Nagy-Britanniát is – a tárgyalások folytatása mellett érvelt – mondta. Beszámolt arról, hogy a David Cameron brit kormányfővel először ültek tárgyalóasztalhoz az uniós tagságot elutasító brit referendum óta, és „mindenki érezte, hogy ez vízválasztó pillanat”. A brit kormányfővel folytatott tárgyalások feszült hangulatban folytak, amelynek folyamán Cameron nyilvánvalóvá tette, hogy más eredményt várt a népszavazástól – mondta Angela Merkel.
Hollande: A döntés megszületett
Francois Hollande francia államfő szerda hajnali tájékoztatásában kijelentette: „ha nincs szabad mozgás, nincs belső piac sem”. Kilépésével Nagy-Britannia nem férhet hozzá automatikusan az európai egységes belső piachoz, ahhoz Norvégiához hasonlóan el kell fogadnia a szabad mozgásra vonatkozó szabályozást – fejtette ki. „A döntés megszületett, ugyanakkor az Egyesült Királyság nem válogathatja ki azt, ami számára kedvező az Európai Unióval követendő új együttműködésből. Nem hagyható, hogy a tőke és az áru szabad mozgása, a szolgáltatások szabadsága, végül pedig az emberek szabad mozgása elmaradjon. Ez nem működik így. Vagy érvényes mind a négy szabadságjog vagy egy sem. A szabály az szabály” – hangsúlyozta Hollande, hozzátéve, nem Nagy-Britannia, vagy a brit nép megbüntetéséről van szó, amikor az unió érdekeit szem előtt tartva érvel és hoz döntést az Európai Unió.
Kiemelte: a brit referendumot követően az újrakezdésen kell gondolkodnia Európának. Gyors intézkedéseknek kell követniük egymást, de Európa elég erős és képes legyőzni ezt a kihívást – tette hozzá Francois Hollande.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
