Kabaré: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Mindenki arra számított, hogy indul, a csütörtöki határidő után viszont kiderült, hogy mégsem jelölteti magát a Konzervatív Párt elnökének, egyben miniszterelnök Boris Johnson egykori londoni polgármester, a Brexit-kampány egyik fő arca.
Boris Johnson nem indul
Meglepő fejlemény: nem pályázik a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjének tisztségére, így a brit miniszterelnöki posztra sem Boris Johnson. Ezt a volt londoni polgármester maga jelentette be csütörtökön.
Johnson döntése hatalmas meglepetés, mivel a brit sajtó és a politikai elemzők évek óta egyöntetűen őt tartották David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjének. A konzervatív párti politikus volt a kilépést pártoló tábor egyik frontembere a brit EU-tagságról tartott múlt heti népszavazás kampányában.
Boris Johnson sajtótájékoztatóján azt közölte: most olyan vezetőre van szükség, aki egyesíteni tudja a Konzervatív Pártot, de miután egyeztetett kollégáival, és felmérte a parlamenti erőviszonyokat, arra a következtetésre jutott, hogy ez a vezető nem lehet ő.
Sajtóhírek szerint a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül már közvetlenül a népszavazás után elindult egy kezdeményezés, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza a sokak által felszínesnek és megosztó személyiségnek tartott Johnson miniszterelnökké választását.
Akik viszont igen
Szintén meglepetésre bejelentette indulását csütörtökön viszont Michael Gove igazságügyi miniszter, aki eddig Boris Johnson első számú szövetségese volt. A Brexit-párti – vagyis a kilépésért kampányoló – tábor két frontembere Gove és Johnson volt, egymással szoros szövetségben irányítva a kampányt.
Ugyancsak bejelentette indulását Theresa May belügyminiszter, aki szerint London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni a brit uniós kilépési folyamatot elindító mechanizmust.
Theresa May indulása várható volt, Gove bejelentése viszont meglepetés, mivel ő korábban azt mondta, hogy nem kívánja átvenni a miniszterelnöki tisztséget az ősszel távozó David Camerontól, aki múlt pénteken jelentette be távozási szándékát, miután a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.
Johnson bejelentése nyomán biztos, hogy a Konzervatív Párt vezetői megbízatásáért és az ezzel járó kormányfői tisztségért indult versengésből két másik tory politikus, Theresa May belügyminiszter és Michael Gove igazságügyi miniszter valamelyike kerül ki győztesen. Ha Theresa May kerül a Konzervatív Párt és a brit kormány élére, ő lenne Nagy-Britannia második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után.
Az utódlási folyamatban részt vesz még néhány kormánytag, köztük Stephen Crabb munkaügyi miniszter és Liam Fox volt védelmi miniszter, de nekik a jelenlegi parlamenti és pártbeli erőviszonyok alapján semmi esélyük a győzelemre.
Gove szerint Johnson nem lett volna megfelelő vezető
Csütörtöki nyilatkozatában Gove közölte: eredeti szándéka az volt, hogy Boris Johnson miniszterelnökké választását segíti. „Vonakodva ugyan, de végül arra a következtetésre jutottam azonban, hogy Boris nem képes arra a vezetői szerepre, és nem tudja azt a csapatot sem kiépíteni, amely az előttünk álló feladatok elvégzéséhez szükséges” – áll Gove nyilatkozatában.
Az igazságügyi miniszter nem részletezte, hogy mi késztette e következtetés levonására. Hangsúlyozta ugyanakkor: „nyílt és pozitív vitát” szeretne arról, hogy az Egyesült Királyság a népszavazás utáni időszakban merre induljon, és a következő napokban ismerteti erre vonatkozó tervét.
May: A Brexit az Brexit
May – Johnsonnal és a Gove-val ellentétben – a brit EU-tagság fenntartását pártoló tábor tagja volt, de a népszavazás előtti kampányban nem vett részt aktívan.
Indulását bejelentő csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta: „a Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket”. Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy „a hátsó ajtón keresztül” visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről – mondta Theresa May. Hozzátette: az ország az EU elhagyására szavazott, a kormánynak és a parlamentnek így az a kötelessége, hogy ezt végrehajtsa.
A belügyminiszter kijelentette azt is, hogy nem kell új választásokat kiírni a jelenlegi parlament megbízatásának lejárta, vagyis 2020 előtt, és nincs szükség vészhelyzeti költségvetésre sem.
Így választják majd meg Cameron utódját
Miután csütörtök délután lezárult az utódjelöltek jelentkezési folyamata, megkezdődhetett a választás hosszadalmas procedúrája. Először az alsóház konzervatív frakciója szűkíti le többfordulós szavazássorozattal két személyre a megválasztható indulók listáját, ezután a párt szavazásra jogosult 125 ezer tagja választja meg az új vezetőt, aki egyben be is költözhet a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalba.
A jelenlegi menetrend szerint szeptember 9-én derül ki, hogy ki lesz Cameron utódja.
Csak év végén jelentik be hivatalosan a Brexitet?
Az EU-tagságról tartott népszavazás előtt George Osborne pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy ha a többség a kilépésre szavaz, akkor ő pótköltségvetést nyújt be a várható gazdasági sokk hatásainak kivédésére.
Csütörtöki nyilatkozatában Theresa May hangsúlyozta, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A belügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy az 50. cikkelyt London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni.