Németország röghöz köti a menekülteket

A jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) hetekig tartó vita után kedden egyeztek meg a törvényjavaslat utolsó vitatott kérdéseiben a kormány kétnapos kihelyezett ülésén a Brandenburg tartományi Mesebergben. A tervezetet az értekezlet után, szerdán Berlinben mutatja be a CDU-s belügyminiszter és az SPD-s munkaügyi miniszter, Thomas de Maiziere és Andrea Nahles.

Ha van munkája vagy tanul, költözhet

A jogszabályjavaslat a „támogat és követel” elvén alapul, a jogok mellett a kötelességeket is rögzíti, legfőbb célja a munkaerőpiaci integráció előmozdítása. Sajtóértesülések szerint az SPD által eredetileg ellenzett röghöz kötés ügyében arra a megállapodásra jutottak, hogy a tartományok legfeljebb három évre tilthatják az elköltözést a kijelölt lakhelyről mindazoknak, akiknek elfogadták menedékjogi kérelmét, azaz a menekültstátusszal vagy más, hosszabb távú németországi tartózkodásra feljogosító menedékjogi státusszal rendelkező személyeknek.

Viszont szabadon választhat lakhelyet, akinek van munkája, tanul vagy szakmai képzésben vesz részt, és akinek legalább egy közeli családtagja havi legkevesebb 712 euró - a munkanélküli ellátás átlagos összegének megfelelő - jövedelemmel rendelkezik. A röghöz kötés célja a társadalmi beilleszkedést hátráltató nemzetiségi zárványok - gettók - kialakulásának megelőzése.

Minimális némettudás mindenképpen kell majd

A másik vita a határozatlan idejű tartózkodási engedély megadásának szabályozása körül bontakozott ki. A CDU/CSU arra törekedett, hogy csak azok a menekültek szerezhessenek öt év után letelepedési engedélyt, akik eltartják magukat és középfokú (B1 szintű) német nyelvtudással rendelkeznek. Végül abban állapodtak meg, hogy alapfokú (A2) nyelvtudás is elegendő, de felsőfokú (C1 szintű) nyelvtudással már három év után meg lehet szerezni a határozatlan idejű tartózkodási engedélyt.

A jogszabálytervezet egy sor további újítást is tartalmaz, például azt, hogy három évre felfüggesztik az úgynevezett munkapiaci elsőbbségi vizsgálatot azokban a térségekben, amelyekben az országos átlag alatt van a munkanélküliség.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kijelölt régiókban egy menedékkérő vagy menekült, illetve a nemzetközi védelem valamely más formájában részesített személy jelentkezik egy állásra és alkalmasnak bizonyul, felvétele előtt nem kell megvizsgálni, hogy van-e alkalmas német vagy más uniós állampolgársággal rendelkező jelentkező a munka elvégzésére. A jelenlegi szabályok szerint az elsőbbségi vizsgálatot a munkavállalási jog megszerzésétől - a menedékjogi kérelem benyújtásától számított harmadik hónaptól - 15 hónapig el kell végezni.