A Nemzetközi Valutaalap reformokat sürget a német kormánytól. Emelnék a nyugdíjkorhatárt, bővítenék az országba érkezett menekültek és a nők munkavállalási lehetőségeit, jobb közlekedési infrastruktúrát építenének és növelnék az internet sávszélességét is.
A szerkezeti reformok folytatását sürgeti a német kormánytól a Nemzetközi Valutaalap, amely mindenekelőtt a munkaerőpiaci szabályozás átalakítását és a beruházások ösztönzését emelte ki hétfőn megjelent elemzésében.
A nemzetközi pénzügyi szervezet szakértői a minden évben szokásos, az IMF Alapokmány IV. cikkely szerinti felülvizsgálat keretében folytatott berlini tárgyalásaikat záró nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy bővíteni kell az országba érkezett menekültek és a nők munkavállalási lehetőségeit, és a nyugdíjkorhatár emelésével az időseket tovább bent kell tartani a munkaerőpiacon. A munkaerő-kínálat bővítésére azért van szükség, mert a lakosság öregedése miatt 2020-tól érezhetően csökken a munkaerőforrás, tették hozzá, kiemelve, hogy a munkaerőpiaci reformok többszörösen hasznosak, hiszen nemcsak a gazdaság növekedési potenciáljának középtávon várható csökkenését ellensúlyozzák, hanem már rövid távon ösztönzik a lakossági fogyasztást és a beruházásokat.
Ráadásul a német gazdaság dinamikájának erősödése jót tesz az euróövezet továbbra is törékeny gazdaságának. Az IMF az utóbbi évekhez hasonlóan ismét sürgette az állami és magán beruházások ösztönzését. Elemzése szerint az államháztartás helyzete megengedi, hogy a kormány a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó uniós szabályok megsértésének veszélye nélkül indítson újabb beruházási programokat. Elsősorban a közlekedési infrastruktúrát kell fejleszteni és növelni szükséges az nagysebességű vezetékes internet-lefedettséget, állapították meg a felülvizsgálatban.
Az IMF egy sor további intézkedést is sürgetett, köztük a verseny erősítését a szolgáltató szektorban, a lakáspiaci feszültség enyhítését és a pénzügyi szektor felügyeletének erősítését. Az IMF szerint a német államháztartás továbbra is kiegyensúlyozott marad, a hazai össztermékhez viszonyított államadósság pedig 2020-ra az uniós előírásoknak megfelelően 60 százalék alá süllyedt.
A nemzetközi pénzügyi szervezet a német gazdaság növekedésére adott előrejelzését legutóbb áprilisban frissítette, prognózisa szerint a GDP az idén a korábban várt 1,7 százalék helyett 1,5 százalékkal, 2017-ben 1,7 százalék helyett 1,6 százalékkal növekedik. Azonban a felülvizsgálati jelentés hétfői berlini bemutatóján Enrica Detragiache, a delegáció vezetője azt mondta, hogy most egy kicsit optimistábbak, mint áprilisban. A német gazdaság 2015-ben 1,7 százalékkal növekedett, négy éve a legnagyobb mértékben. A növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás és a menekültválság kezelésére fordított állami kiadások ösztönözték.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
