Május végén Japánba látogat Barack Obama amerikai elnök. A program része lesz egy hirosimai látogatás is, amellyel kapcsolatban a Fehér Ház szóvivője újságírói kérdésre elmondta: az elnök nem érzi úgy, hogy formálisan bocsánatot kéne kérnie Japántól az 1945-ben ledobott atombombáért.
Barack Obama május végén Japánban részt vesz a legfejlettebb ipari országok csúcstalálkozóján, s lehet, hogy látogatást tesz Hirosimában is, abban a városban, amelyre az amerikaiak a második világháború idején ledobták a történelem első atombombáját. Az amerikai elnök azonban semmiképpen nem kér bocsánatot. A Fehér Ház megerősítette, hogy az elnök a hónap végén Japánban lesz, de az esetleges hirosimai vizitről Josh Earnest szóvivő csak annyit mondott, hogy a program még nem végleges.
Arra az újságírói kérdésre, Obama nem gondolja-e, hogy Japán megérdemel formális bocsánatkérést az 1945. augusztus 6-án ledobott atombombáért, a sajtószóvivő határozott és egyértelmű nemmel válaszolt. „Nem, az elnök nem gondolja ezt” – felelte Josh Earnest.
A kérdés nem először merül fel, kivált, amióta John Kerry - első amerikai külügyminiszterként – április közepén Hirosimában járt, és japán kollégájával, Kisida Fumióval együtt koszorút helyezett el a Béke Emlékparkban. Kerry a vizit alkalmával úgy nyilatkozott az amerikai sajtónak, hogy az élmény torokszorító volt, és okvetlenül kéri Obama elnököt is a látogatásra. „Hirosima mindannyiunkat emlékeztet arra, hogy háború idején milyen összetett és bonyolult döntéseket kell hozni, és arra is, hogy mit művel a háború az emberekkel, a közösségekkel, az egész világgal” – mondta Kerry az áprilisi látogatás utáni sajtóértekezletén.
Obama elnök többször is felhozta, hogy szeretné felkeresni Hirosimát és az amerikai atomtámadás sújtotta másik japán várost, Nagaszakit is. „Sokat jelentene számomra e két város meglátogatása” – mondta 2009 végén az akkori japán kormányfővel folytatott eszmecseréje után.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Óriási ováció fogadta a tervet, még a kisebb államok küldöttei is boldogok voltak, csordultig telt a zsebkendőjük az örömkönnyektől. Nizalowski Attila írása.
Joschka Fischer szerint vége a békeillúziónak, jöhet a nukleáris korszak.
„Egyáltalán nem érdekel, az oroszok mit gondolnak a magyar külpolitikáról” – jelentette ki egy fórumon a külügyminiszter.
Elmondta, mire menne Európa az amerikaiak nélkül, mire Brüsszel kikelt magából.
Szakértő a Mandinernek: az európai politikai elit a soft powerben hisz, miközben a NATO katonai erejének több mint kétharmadát egyetlen ország adja. Ha az Egyesült Államok nincs, a szövetség ereje megszűnik.
A Fehér Ház bejegyzésében az amerikai elnök egy pingvin társaságában menetel Grönland felé.
„Minden józan ember Európában készül Oroszország feltartóztatására” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Bemutatják a nyilvánosság számára készített kormányprogramjukat, amelyről az extiszás szakpolitikai vezető is beszélt. De sokkal fontosabb kérdés, hogy mit nem akarnak bemutatni a nyilvánoság előtt.
