Németország nagyobb részt vállalhat a NATO kelet-európai jelenlétének megerősítésében

2016. április 29. 20:58

Angela Merkel elmondta: a német kormány azt vizsgálja, hogy miként lehetne Litvániában kiterjeszteni a német szerepvállalást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy csak a NATO-Oroszország Alapító Okiratnak megfelelő lépéseket szabad tenni, és mindig fenn kell tartani a párbeszéd lehetőségét Moszkvával.

2016. április 29. 20:58

Németország nagyobb részt vállalhat a NATO jelenlétének megerősítésében az észak-atlanti szövetség keleti határvidékén. Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben Maris Kucinskis lett miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: van lehetőség arra, hogy Németország nagyobb hozzájárulást adjon a NATO kelet-európai jelenlétének erősítéséhez az észak-atlanti szövetség legutóbbi, walesi csúcstalálkozóján hozott döntésekhez képest. 

A kormány azt vizsgálja, hogy miként lehetne Litvániában kiterjeszteni a német szerepvállalást – mondta a kancellár. Hozzátette, hogy az ügyben a NATO nyári varsói csúcstalálkozóján hozhatnak döntést. Hangsúlyozta, hogy csak a NATO-Oroszország Alapító Okiratnak megfelelő lépéseket szabad tenni, és mindig fenn kell tartani a párbeszéd lehetőségét Moszkvával.

Előzőleg a védelmi minisztérium szóvivője megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amely szerint Németország várhatóan egy század katonával – 150-200 fővel – vesz majd részt egy többnemzetiségű, Litvánia területén rotációs alapon működő NATO-dandár kialakításában. A beszámolók szerint a dandár német vezetéssel működhet majd. Németország szerepvállalását Barack Obama amerikai elnök kérte, és Angela Merkel a hétfőn Hannoverben tartott amerikai-német-brit-francia-olasz csúcstalálkozón jelezte, hogy Németország kész teljesíteni a kérést.

A NATO a három balti államban, Romániában és Lengyelországban tervez rotációs alapon működő – nem állandóan állomásozó, hanem időközönként változó összetételű csapatokból álló - egységeket telepíteni. Jelenlétét az Oroszországtól tartó keleti tagállamaiban azután kezdte erősíteni, hogy Oroszország 2014-ben bekebelezte az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. 

 Az 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirat alapján a felek tartózkodnak attól, hogy jelentős újabb állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben.

Összesen 56 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kata56
2016. április 30. 12:29
Ja: Csernobilban tanulmányozható lehet már ma is az au.usa emberiség fényes jövője... Nagyszerű "szövetséges barátaink" eredményes tevékenységének potenciális eredménye.. Ha nem állnak le. Nem kell nagyész ennek meglátásához.
kiss.istvan770
2016. április 30. 09:26
Az USA a 3-ik világháború előkészítésén „fáradozik”. A NATO (USA) vette körbe katonai támaszpontokkal Oroszországot és nem fordítva. A mai Oroszország gazdasági kapcsolatokra törekszik az EU-val és egyetlen országot sem fenyeget. A balti államok félelme a cári Oroszország és a Szovjetunió gyarmatosítása miatt érthető, de a mai Oroszország politikája nem indokolja. Semmi szükség a NATO közép európai jelenlétének megerősítésére és a német segítségre. Az Oroszországot Európa nyugati felétől elválasztó, Balti Tengertől Törökországig terjedő NATO "kerítésen” a bizonytalan Ukrajna volt az utolsó lyuk, ezért szervezték az USA titkosszolgálatai az ukrajnai „narancsos forradalomnak” titulált polgárháborús provokációt. A maffia csere után az Ukrán parlament első intézkedése a nemzetiségek szabad nyelvhasználatának eltörlése és az orosz kapcsolatok felszámolása volt, ami ellen az orosz nemzetiség természetes módon fellázadt. Ukrajna nyugathoz pártolása hátrányos helyzetbe hozta a Krím többségi orosz lakosságát és veszélyeztette Oroszország fekete tengeri támaszpontját. Az USA által provokált helyzetben Oroszország nem is tehetett mást, mint hogy visszavette a Hruscsov által Ukrajnának ajándékozott Krím félszigetet. 2014 decemberében az USA közép európai nagykövetei megbízást kaptak, hogy az érintett országokban anyagilag és „erkölcsileg” támogassanak kormány ellenes, anarchista álcivil szervezeteket, („korrupció ellenes harc”, a történelmében először gazdaságosan működő MNB támadása, „pedagógus tüntetés”, DK-s sötétnővér, stb.). Az anarchia teremtés egyetlen célja, hogy elvonja a polgárok figyelmét Közép Európa felfegyverzéséről. Az arab országokban kirobbantott polgárháborúk, az Európára uszított muszlim invázió is a háborús előkészületek része.
thymian
2016. április 30. 09:25
Eljött a helytartó és kiadta a parancsot. Mi európaiak is parancsolhatunk, hogy mi történjen Amerikában? Költői volt a kérdés.
3M..
2016. április 30. 08:44
Egy újabb Március 19. Egy újabb vészkorszak előfutára. Mi nem félünk Oroszországtól, ők nem akarnak megtámadni senkit. Magyarország nem kér a német megszállásból. Szebb Jövőt!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!