Brit külügyminiszter: tíz évnyi bizonytalanságot jelenthet a briteknek a brexit

A brit külügyminiszter szerint hamis az az érvelés, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Nagy-Britanniára, mint Nagy-Britanniának az EU-ra.

Philip Hammond, aki szerdán a Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – hallgatósága előtt tartott előadást a brit EU-tagság megszűnésének lehetséges következményeiről, kijelentette: többször hallotta már ezt az érvet azoktól, akik azt szeretnék, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból, de „sajnálatos módon ez az érvelés nem állja meg a helyét”.

Hammond szerint bár korántsem csak a kereskedelmi kapcsolatokról van szó, de a kereskedelmi adatok önmagukban is cáfolják az EU-ellenes tábor éveit: Nagy-Britannia exportjának felét az EU-piacok veszik fel, miközben az EU-társállamok összesített kivitelének mindössze a 7 százaléka irányul Nagy-Britanniába.

Nem elég két év a tárgyalásra

A brit külügyminiszter kijelentette: ha a britek többsége arra szavaz a június 23-ára kiírt népszavazáson, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból, akkor a brit kormánynak az uniós szabályok alapján két éve lenne arra, hogy egyezségre jusson a távozás feltételeiről Brüsszellel és az unióban maradó országokkal. Ebben az időszakban a kormány semmiféle garanciát nem tudna adni arra, hogy a brit üzleti szférának a jövőben is hozzáférése lesz az EU-piacokhoz, és nem tudna mit mondani azoknak az amerikai, japán vagy kínai vállalatoknak sem, amelyek olyan beruházási telephelyet keresnek, ahonnan szállíthatnak az EU-piacra – hangsúlyozta Hammond.

A külügyminiszter szerint ráadásul arra sincs garancia, hogy a kétévi tárgyalási időszak végére sikerül megállapodásra jutni, viszont Nagy-Britannia kilépése az EU-ból ettől függetlenül is automatikusan érvénybe lépne, hacsak a tagállamok mindegyike hozzá nem járul a tárgyalások meghosszabbításához – érvelt szerdai előadásában Hammond.

Megszűnnének a partnerkapcsolatok

Hangsúlyozta: megállapodás nélkül Nagy-Britannia hozzáférése az EU egységes belső piacához a kétévi időszak leteltével megszűnne, és nem vonatkoznának rá többé azok a kereskedelmi megállapodások sem, amelyeket az EU kötött a világ számos más piacával.

Hammond szerint az EU-országok Nagy-Britannia iránti jóindulata is hamar elpárologna, ha a britek a népszavazáson elvetnék azt a különleges státust, amelyet David Cameron miniszterelnöknek sikerült kivívnia a Brüsszellel és a társállamokkal a brit-EU viszonyrendszer átalakításáról folytatott tárgyalássorozaton. Ezek után „korábbi EU-partnereink nem éreznék úgy, hogy még bármiféle szívességgel tartoznának nekünk, és nem fűződne érdekük annak elősegítéséhez sem, hogy jól megálljuk a helyünket az EU-n kívül”, már csak azért sem, mert nyugtalanítaná őket a brit távozás esetleges járványhatása – fogalmazott a brit külügyminiszter.

Néhány napon belül ez a második figyelmeztetés a brit kormány részéről arra, hogy komoly következményekkel járhat Nagy-Britannia kilépése az EU-ból.

Minden tagállam hozzájárulása szükséges

A kormány tevékenységét szervező és segítő kabinetiroda e hét elején közzétett 28 oldalas tanulmánya szerint tízévnyi, vagy akár ennél hosszabb bizonytalanságot eredményezne, ha a népszavazáson a britek a kilépés mellett döntenének, mivel valószínűtlen, hogy a kétévi tárgyalási időkeret alatt meg lehetne állapodni minden feltételről.

A kabinetiroda elemzése is hangsúlyozta, hogy az EU-szerződésben foglalt kétévi tárgyalási időszak meghosszabbításához a 27 többi uniós tagország egyhangú jóváhagyására lenne szükség. Ha ezt csak egy tagállam megtagadja, akkor a kétévi tárgyalási folyamat után úgy szűnne meg Nagy-Britannia EU-tagsága, hogy „semmi más nem lépne a helyébe”, és a brit üzleti szférának az EU-jogszabályok a továbbiakban nem biztosítanák az EU-tagsággal járó kereskedelmi kedvezményeket – áll a tanulmányban.