Minden pontban helyt adott a magyar kormány érvelésének az Európai Unió Bírósága egy pakisztáni bevándorló ügyében az Igazságügyi Minisztérium szerint, kimondta: hazánk joggal küldhet vissza biztonságos harmadik országba migránsokat.
A magyar kormány érvelésének minden pontban helyt adva döntött az Európai Unió Bírósága egy pakisztáni bevándorló ügyében, Magyarország a dublini rendszer keretében is joggal küldhet vissza biztonságos harmadik országba migránsokat – közölte az Igazságügyi Minisztérium csütörtökön az MTI-vel.
A tárca tájékoztatásában azt írták, hogy a kormány tavaly júliusban rendeletben rögzítette a biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok listáját, ebbe a körbe tartozik sok más állam mellett Szerbia is.
Az Európai Unió Bírósága a csütörtökön kihirdetett ítéletében rögzítette, hogy megfelel a nemzetközi jogrendnek a magyar szabályozás és annak gyakorlati alkalmazása, amely lehetővé teszi a dublini rendszer keretében átvett kérelmezők tekintetében is az úgynevezett elfogadhatatlansági vizsgálatot. Egy kérelem a többi között akkor is elfogadhatatlannak minősül, ha a kérelmező biztonságos harmadik országból érkezett, és mégis menekültügyi kérelmet ad be egy tagállamban.
Jogszerűen vizsgálhatják
A magyar hatóságok tehát a dublini átvételt követően is jogszerűen vizsgálhatják a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazhatóságát, és a feltételek teljesülése esetén jogszerűen rendelik el a kérelmező kiutasítását ezen, számára biztonságos országba.
Az ítéletben érintett pakisztáni migráns tavaly augusztusban illegálisan lépett be Szerbia irányából Magyarország területére, majd engedély nélkül a Cseh Köztársaságba távozott. A cseh hatóságok a dublini eljárás keretében átadták a magyar hatóságoknak, amelyek kiutasították Szerbiába, amelyet biztonságos harmadik országnak tekintenek. A kérelmező e döntés ellen bírósághoz fordult.
A magyar bíróság fordult az EU-hoz
Az ügyben eljáró magyar bíróság felfüggesztve eljárását előzetes döntéshozatali kérdéssel az Európai Unió Bíróságához fordult. Elsősorban abban kért iránymutatást, hogy a dublini rendszer keretében történő átvétel után is jogosult-e még a tagállam annak vizsgálatára, hogy a nemzetközi védelmet kérő személy biztonságos harmadik országból érkezett-e.
Ítéletében az Európai Unió Bírósága rögzítette: az a tény, hogy valamely tagállam, betartva a dublini szabályokat, átvesz egy kérelmezőt egy másik tagállamtól, nem akadálya annak, hogy ezt követően biztonságos harmadik országba küldje őt – olvasható a közleményben.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A mézes hetekről lemondhat, kitoloncolásra készülhet.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
