Az idei legmagasabb szintre emelkedett Angela Merkel támogatottsága egy közvélemény-kutatás szerint. A németek 52 százaléka ugyanis a jelenlegi kancellárt választaná, ha közvetlenül választhatnák meg kancellárjukat.
Németországban az idei legmagasabb szintre emelkedett Angela Merkel kancellár támogatottsága – állapította meg egy szerdán ismertetett felmérés. A Forsa közvélemény-kutató intézet adatai szerint a németek 52 százaléka Angela Merkelre szavazna, ha közvetlenül lehetne kancellárt választani. Január közepén ez az arány 44, február közepén 45, március közepén pedig 48 százalék volt. A március végére elért szinten legutóbb a menekültválság elmélyülésének kezdetén, tavaly augusztusban állt Angela Merkel személyes támogatottsága.
A kancellár pártja, a CDU és a bajor testvérpárt, a CSU támogatottsága is erősödött valamelyest, a pártszövetség a szavazatok 36 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást, ami 1 százalékpontos növekedés az egy héttel korábbihoz képest. A CDU/CSU szövetséggel együtt kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) 20 százalékon stagnál, az ellenzéki Zöldek 13, míg a Baloldal 8 százalékon áll, támogatottságuk nem változott. Bekerülne a Bundestagba a liberális FDP is, amely 1 százalékponttal erősödve 7 százalékon áll, és az Alternatíva Németországnak nevű párt (AfD), amely viszont egy hét alatt 3 százalékponttal 10 százalékra gyengült.
A pártpreferenciák alakulását a brüsszeli terrortámadások és a menekültválság befolyásolta a Forsa vezetőjének, Manfred Güllnernek a magyarázata szerint. Mivel a brüsszeli merényletek fokozzák a terrorveszélyt, az emberek a kormányzó pártok felé fordulnak, de az SPD nem profitál ebből a folyamatból, mert Sigmar Gabriel pártelnök „nem tudja megfelelően formálni pártja és saját maga arculatát” – mondta az elemző. Az SPD gyengeségét jelzi az is, hogy Sigmar Gabrielre a németek csupán 13 százaléka szavazna, ha közvetlenül választhatnának kancellárt.
A menekültválság kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás hozzájárulhatott Angela Merkel támogatottságának növekedéséhez, illetve az AfD visszaeséséhez – véli a kutatóintézet vezetője.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
Kiszivárgott felvételen nosztalgiázik Nagy Ervin 2009 „nyugalmáról”. A Tisza-adócsomagja pontosan azt a brutális megszorítási korszakot hozná vissza.
Deák Dániel elképzelhetőnek nevezte a választási együttműködést Magyarék és a baloldal között.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
